7. osztály_órai jegyzet_Horthy hatalomra jutása és a trianoni béke

Horthy hatalomra jutása

-          a zűrzavar hetei

o   a Tanácsköztársaság bukásával Magyarország központi hatalom nélkül maradt

o   ez az állapot több hónapig tartott, ami teljes káoszt és zűrzavart eredményezett

-          a tényezők

o   a román hadsereg megszállva tartotta a Tiszántúlt

§  a románok nagyon sok élelmiszert begyűjtöttek, amit tudtak  elhurcoltak – ezt rekvirálásnak nevezzük

§  közlekedési eszközöket, például mozdonyokat szállítottak ki az országból

§  egész gyárakat telepítettek át Romániába

§  Milyen alapon tehették ezt?

·         Románia győztes, Magyarország vesztes állam volt az első világháború után és a románok ezt hadizsákmányként vitték el, annak ellenére, hogy Magyarországgal még nem zárultak le a győztesek béketárgyalásai, tehát pontosan nem lehetett tudni, mekkora jóvátételt kell fizetni

§  az antant többször is felszólította őket, hogy vonuljanak ki Magyarország területéről, de ezt nehezen tették meg

o   szélsőjobboldali szabadcsapatok

§  a kommunista hatalom vörösterrorrja után következett a fehérterror

§  a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek a Tanácsköztársaság vezetőit, abban tisztségeket viselőket kutatták fel és végezték ki bírói ítélet nélkül

§  sok esetben a vörösterrorra adott válasz, bosszú volt a fehérterror, de nem különbözött semmiben tőle

§  áldozatai kb. 1000-1500-an lehettek

§  a terror áldozatai közt sok volt a zsidó

·         a szélsőjobb különben is antiszemita volt, de mivel a kommunista párt vezetői között, vagyis a Tanácsköztársaság vezetői között is sok volt a zsidó származású, ez is oka volt a zsidóellenességnek

o   Horthy Miklós „nemzeti hadserege”

§  a jobboldal Szegeden szerveződődött

§  ennek az irányzatnak a katonai erejét Horthy Miklós a Monarchia egyik korábbi tábornoka szervezte meg

§  a Tanácsköztársaság bukása után megszállta Dél-Magyarországot

-          a helyzet megoldása

o   az antant végül az egyetlen komolyan szóba jöhető tényezőt: Horthy-t támogatta

§  Horthy – aki az egyetlen számba vehető fegyveres erővel rendelkezett – helyesen ismerte fel, hogy itt az alkalom a hatalom megragadására

§  Horthy tisztjei katonai diktatúrát akartak bevezetni, de Horthy, aki tudta, hogy csak az antant támogatásával őrizheti meg hatalmát, elfogadta az általános választásokról, a békealáírásról, a többpártrendszerről szóló feltételeket

o   Horthy miután a románok kivonultak a Tiszántúlról november 16-án admirálisi egyenruhában, fehér lovon bevonulhatott Budapestre

o   természetesen egyből választásokat tartottak

§  a parasztságot képviselő kisgazdapárt nyert

·         az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt kisgazda („csizmás nemzetgyűlés”), míg 76 egy másik jobboldali pártot támogatott

§  a szociáldemokraták tiltakozásul a körülmények miatt nem vettek részt a választásokon

A trianoni béke

-          az első világháború 1918 őszi lezárása után minden vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is elhúzódtak

o   a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az antanthatalmakkal

Az út a trianoni békéig

-          a magyarok célja

o   a magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi Magyarország egyben tartásával érvelt

§  erre gyakorlatilag nem volt esély

§  a helyesebb a magyar etnikumú területek megtartásának követelése lett volna

-          az érvek

o   Apponyi a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként írta le

o   a vörös térkép

§  Teleki Pál földrajztudós készítette

§  a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta

§  a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért nevezték vörös térképnek

§  a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól

-          a nemzetiségek célja

o   saját állam létrehozása

o   minél nagyobb területet szerettek volna

-          az érveik

o   a népek önrendelkezéséhez való jog

§  az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell meghúzni

o   hogy Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul nyelvhasználatukat, iskoláikat

§  ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre

o   néha a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza

-          a békekonferencia jellemzői

o   a konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i palota-együttesben tartották

§  a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet

o   1920. június 4-én írták alá a békeszerződést

§  ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás napja hazánkban

§  a magyar aláírók két jelentéktelen kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül, hogy így kötődjön a békéhez

o   a veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta befolyásolni a döntést

o   a szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért

o   a békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította

§  ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún. kisantant

·         ezért elsősorban ezen államok erősödését tartotta szem előtt

·         így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt területek határ menti részein magyar többség él

-          a trianoni béke rendelkezései

o   jóvátétel

§  a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak a győztesek számára

o   a hadsereg korlátozása

§  Magyarország csak 35 000 fős hadsereget tarthatott fenn