7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak társadalma


A népesség alakulása - ábraelemzések

-       Magyarország népessége jelentősen nőtt a Horthy-korszakban
-       o    a születések száma jelentősen meghaladta a halálozásokét
o    a családok sok gyereket vállaltak
o    a szegény családoknál is gyakori volt a 8-10 gyerek
o    a kivándorlás erősen lecsökkent
o    a dualizmus időszakában nagyon sokan hagyták el az országot, főleg az Egyesült Államokba utaztak
o    a trianoni béke is növelte az ország lélekszámát, vajon hogyan?
§  sok magyar család költözött a határon túlról a trianoni ország területére
§  összesen 350-425 ezer fő
§  Romániából 222 ezer, Csehszlovákiából 147 ezer, Jugoszláviából 55 ezer, Ausztriából 2 ezer fő települt át
-       Hogyan alakult át az ország nemzetiségi összetétele?
o    Korábban a történelmi Magyarországon a népesség mekkora része volt magyar?
§  kevesebb, mint 50%
o    Hogyan alakult át ez a trianoni Magyarországon
§  90% magyar lett
o    a kisebbségek közül csak a német és a zsidó volt jelentősebb
-       Hogyan alakult a vallási összetétel?
o    szinte mindenki keresztény, azon belül a katolikus és a reformátusok aránya is nagy

A társadalom csoportjai - ábraelemzés

-       Mely csoportokból állt a magyar társadalom a Horthy-korszakban?
o    történelmi arisztokrácia
o    úri középosztály
o    kispolgárság
o    munkásság
o    parasztság
-       Mennyiben változott a dualizmus óta a magyar társadalom?
o    nem sokban, ugyanazokat a rétegeket találjuk, de a társadalmi különbségek nőttek
o    Mit jelent ez?
§  a gazdagok és a szegények közti különbség nőtt, a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek
-       A társadalmi mobilitás csökkent, nagyon alacsony volt. Mit jelent ez?
o    nehéz volt egyik rétegből a másikba átkerülni, vagyis nehéz volt felemelkedni, meggazdagodni, karriert építeni
o    egy paraszt gyereknek nem volt lehetősége a felemelkedésre, a szülei nem tudták biztosítani ezt neki

-       Kik tartozhatnak a történelmi arisztokrácia csoportjába?
o    az egykori nemesek, nagybirtokosok
o    Mekkora része ez a társadalomnak?
§  minimális, nagyon kicsi
-       Mi lehet az úri középosztály?
o    ez egy jellemző rétege a Horthy-korszaknak
o    főleg a hivatalnokok, ügyvédek, értelmiségiek tartoztak ide, akik erősen kormányhűek voltak
o    a dal szerint, aki 200 pengő havi fizetést kap, az jól tud élni
-       a munkásság
o    jövedelmük nagyobb a parasztokénál, ezért látjuk az ábra magasabb részén őket
o    a korszakban szép lassan egyre több munkáskövetelés teljesült
§  bevezették a nyugdíjat
·         Mi volt előtte?
o    nem volt nyugdíj, az idősek nem kaptak semmilyen jövedelmet, ha már nem dolgoztak
o    a családjuk tartotta el őket
o    nagy százalék volt az öngyilkosság is körükben
§  bevezették a kötelező baleset- és betegségbiztosítást
·         Mi volt előtte?
o    ha egy munkás megbetegedett vagy baleset érte, addig nem kapott fizetést, amíg nem ment vissza dolgozni
§  bevezették a 8 órás munkanapot
·         előtte akár 12-14 órát is dolgoztak
·         Ma mi a helyzet azzal, aki napi 8 óránál többet dolgozik?
o    túlórapénzt kap
§  12 hét szülési szabadságot írt elő, éjjel munkát nem engedélyezett a nők számára
§  fizetett szabadság bevezetése
·         évente a munkások 6-12, művezetők 6-18, tisztviselők 6-24 napot kaptak
§  munkanélküli segély nem volt
-       a parasztság
o    a legnépesebb, legszegényebb, legnehezebb körülmények közt élő réteg
o    a munkásokra vonatkozó engedmélnyek többsége rájuk nem vonatkozott
o    nyugdíjat is csak a korszak végén kaptak, de nem a teljes parasztság
o    a kisbirtok volt messze a legtöbb
o    3 millió parasztnak nem volt földje, napszámosként dolgozott a nagybirtokokon
o    ezt nevezik a korszakot néha a „3 millió koldus országának”

Az oktatás fejlődése

-       az oktatás fejlesztése a Horthy-korszakban kiemelt jelentőségű terület volt, ahol a kormányok jelentős sikereket értek el
o   a kor legjelentősebb oktatásügyi politikusa Klebesberg Kúnó volt
-       az elsődleges cél a nagyarányú analfabetizmus felszámolása volt
-       országszerte népiskolákat hoztak létre
o   a törvény szerint ún. körzetek kialakításával - melyek három, illetve öt kilométer sugarú körben helyezkednek el - meg kell teremteni az elemi iskolák létrejöttének lehetőségét
-       az egyetemek
o   Pécsett, Szegeden és Debrecenben egyetemi építkezéseket indított
o   több egyetem a trianoni határokon túlról költözött át Magyarországra
-       külföldön Collegium Hungaricumokat hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét

A kulturális és tudományos élet

-       Nyugat
o   irodalmi folyóirat
o   a leghíresebb magyar költői irányzat (Ignotus, Babits, Kosztolányi)
-       népi irók irányzata
o   a paraszti világ felé forduló irányzat
-       Bartók Béla és Kodály Zoltán
o   népdalgyűjtéseket végeztek
o   Bartók a legismertebb magyarok egyike
-       Szent-Györgyi Albert
o   Nobel-díjas magyar tudós
o   a paprikából vonta ki a C-vitamint
o   az egyetlen olyan Nobel-díjasunk, aki Magyarországon végezte kutatásait (a szegedi egyetemen)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk