7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak államszervezete III.


A kormány

-          a végrehajtó hatalom feje
o   a kormányfők a korszakunkban, akik neveit meg kell tanulni
o   Teleki Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla

Demokrácia vagy diktatúra?

-          demokrácia és diktatúra általában
o   a diktatúrák jellemzése
§  csak egy párt működik
§  az egész államban egy ideológiát, gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
§  Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az ideológiát?
·         terrort alkalmaznak
§  cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom
o   a demokrácia jellemzése
§  népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad választásokon választja meg vezetőit
§  a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
§  van szólásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága
§  van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a kormányon lévők ellen
-          a Horthy-korszak elemzése
o   Létezhetett-e több párt?
§  az ellenzék folyamatos kritikával illette a kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
§  de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem pedig erősen korlátozva volt
§  vagyis a társadalom egy jelentős részei ki voltak rekesztve a képviseletből
o   Voltak-e választások?
§  voltak, de vidéken nyílt szavazás volt
o   Meg lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?
§  a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett leváltani
§  Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
o   Van-e cenzúra?
§  végig működött a Horthy-korszakban
§  ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be hosszú időre vagy ideiglenesen
o   Van-e terror?
§  nincs
§  igaz a csendőrség azért a kommunistákkal nem bánt kesztyűs kézzel
§  a bíróságok lényegében függetlenül működtek
-          összefoglalva
o   a Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a hitleri Németország
o   sok elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat
o   a történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt


Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)


-          a fehérterror felszámolása
o   a szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami pozíciókkal történt
-          földreform
o   mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása
§  már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen volt
§  a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket alakítottak
o   Teleki csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami előrelépés
§  411 000 igénylőnek juttatott, akik közül 301 000 szegényparaszt volt
§  ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját is
-          a vitézi rend kialakítása
o   Horthy nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit
o   ez volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek
§  a felosztásra felajánlott föld egy részéből a rend tagjainak vitézi telkeket adtak
o   a Vitézi Szék elnöke és a rend főkapitánya maga a kormányzó volt
o   a lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket
-          „numerus clausus”
o   a törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az ország népességi arányaiban iratkozhat be
o   vagyis amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet
§  a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot jelent
o   a törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudosók voltak: ez a zsidóság
-          lemondása
o   1921-ben IV. Károly első visszatérése idején nem elég határozott fellépése miatt lemondott

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk