7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak államszervezete I.

-          a trianoni béke rendelkezései

o   területi rendelkezések

§  elcsatolták az ország területének 2/3-át, lakosságának 3/5-ét

·         3 millió magyar került a szomszédos államokba

o   az elcsatolások gazdasági hatásai

§  Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak és nyersanyagainak egy jelentős részét

·         a bányák és erdők nagy része a határokon túlra került

·         a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott

§  másrészt megbontva az egységes országot teljesen deformált és torz helyzetek alakultak ki

·         a vasútvonalak szétszabdalása

·         míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a

·         a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére

·         a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került

·         a pontos adatokat nem kell megtanulni

Az államforma kérdése

-          a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is

-          a többség a királyságot támogatta

o   sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres

o   Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött

-          a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?

o   Kik a lehetséges választások?

§  IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától

§  van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet

-          az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ

o   Magyarország történelmében két alkalommal választottak már kormányzót a királyság időszakában

§  a 15. században hat évre Hunyadi Jánost

§  a 19. században Kossuth Lajost a Habsburg-ház trónfosztása után

o   Ki lehetett a kormányzó?

§  nem volt kérdés: Horthy

§  a „titkosan szavazó” honatyák döntő többsége Horthyt választotta kormányzóvá

§  141 szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Apponyinak mindössze 7 jutott

-          IV. Károly visszatérési kísérletei

o   Károly tervei

§  Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg

§  álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti

o   az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat

§  elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll

·         a Horthy családot ebéd közben érte a hír Károly érkezéséről

·         a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának

·         a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”

·         a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott

§  másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták

·         az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók

·         katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre

·         Budaörsön egy „ütközet” is vívtak

·         a királyt megtörte a nem várt ellenállás és a legitimista tábor gyengeségének észlelése

·         őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították

·         ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

§  Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?

·         a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték

·         Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot

·         és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát

·         Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt

A kormányzó hatásköre

o   Magyarországon, mint a legtöbb államban az állam élén két fő tisztség is van: a köztársasági elnök és a miniszterelnök, királyság esetén nem köztársasági elnök, hanem király vagy kormányzó áll

-          Horthy hatásköre

o   kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele

o   a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is

o   jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására

o   a törvényjavaslatok egyszeri visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni

o   a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák

o   összefoglalva

§  Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort

o   a ’30-as években kiszélesítették jogkörét

§  a törvényeket már kétszer küldhette vissza a parlamentnek, és 6-6 hónapig húzhatta kihirdetésüket

§  törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni

§  saját magának utódot ajánlhatott

·         ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának

·         így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség

·         fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett

§  ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett

-          Horthy kormányzó a gyakorlatban

o   kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat

o   az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be

o   „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”