6. osztály_órai jegyzet_A királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség

A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia

A berendezkedés

-          Magyarország a Habsburg birodalom részévé vált

o   ez a birodalom tartományokra oszlott, melyek közül Magyarország és Csehország volt a legjelentősebb

o   a tartományok megőrizték különállásukat, még úgy is, hogy a Habsburg uralkodók megpróbálták centralizálni, egységes törvényekkel igazgatni a birodalmat

A katonaság és a végvárrendszer

-          a középkori Magyarország legfontosabb városai. Buda, Fehérvár és Esztergom török uralom alá kerültek

-          Magyarországot ezentúl a Habsburg Birodalom fővárosából, Bécsből és Pozsonyból irányították

o   utóbbi városban koronázták a magyar királyokat és tartották az országgyűléseket

-          az új végvárrendszer

o   egy nagy új erődrendszer épült ki a királyi Magyarország határán: az Adriai-tengertől Erdélyig mintegy 100-120 végvár

o   Miért volt szükség új végvárvonalra?

§  mert a török benyomult az ország területére, tehát a védelem céljára újat kellett kiépíteni

o   az új vonal kiemelt várai Kanizsa, Győr és Komárom voltak

o   sok kis vár, átalakított, megerősített kastély, monostor, templom vagy torony védte a vonalat

§  az ellenség nem hagyhatott elfoglalatlanul várat a hátában, hiszen az elvághatta utánpótlási vonalait

-          a várakban 20-22 ezer katona szolgált

o   Honnan voltak a katonák?

§  a birtokosoknak 100 jobbágy után 3 katonát kellett kiállítaniuk

§  sok jobbágyfiú, városi lakos szökött át a Hódoltság területéről és lett végvári katona

-          a katonák ellátása

o   zsoldjuk 1,5 millió rajnai forintra rúgott

o   az erősségek korszerűsítése, karbantartása és felszerelése is óriási összegekre rúgott

§  a 16. század második felében nagy korszerűsítési programot is végrehajtottak a magyarországi várakon: új, füles bástyákkal látták el ezeket

-          Kik állták ezt a költséget?

o   a magyar kincstár éves összbevétele 750-800 000 forint volt

o   a legnagyobb részt pedig az uralkodó más tartományai adtak, tehát a Habsburg Birodalom nyugati részei

o   külföldi segélyek is érkeztek a törökellenes hadjáratokhoz

o   Magyarország tehát nem tudta volna tartani magát a törökök ellen Habsburg segítség nélkül

§  Magyarország tehát rászorult a Habsburg birodalomra és rákényszerült az együttműködésre

Az Erdélyi Fejedelemség jellemzői

-          az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

o   1541-ben Szulejmán megszállta Budát, ahol Szapolyai egykori hívei rendezkedtek be

o   Szulejmán egykori szövetségese fiának, a csecsemő János Zsigmondnak Erdély területét adta

§  ez egyfajta fájdalomdíj is volt, hiszen ő Szapolyai utódaként magyar király lett volna

o   a fejedelemség államformája

§  János Zsigmondot csecsemő korában még magyar királynak koronázták, de Ferdinánddal végül megegyezett és lemondott a trónról és a fejedelmi címet vette fel

§  Gyulafehérvár lett az új állam központja

§  a fejedelemség önálló állammá vált és több mint 100 évig állt fenn

-          az egyes szereplőink célja

o   Mi lehetett a törökök célja?

§  természetesen Szulejmán nem egy teljesen független, akár törökellenes államot akart Magyarország mögött kialakítani

§  János Zsigmonddal apjához hasonló szövetségesi megállapodást kötött

·         vagyis a törökök nem szállták meg Erdélyt, a fejedelemség önállóan intézte ügyeit, de adót fizetett az Oszmán Birodalomnak

§  az Erdélyi Fejedelemség egész története alatt a törököktől függött

·         a fejedelmek megtanulták, hogyan lehet óvatos és fortélyos politikával akár a török függést is látszólagossá változtatni

·         volt olyan fejedelem, aki viszonylag nagy önállóságot tudott kialakítani, de ha Erdély a török érdekekkel szemben politizált egyből szorosabbra fogta a függést a szultán és megrendszabályozta az adott fejedelmet

o   Mi lehetett a célja a királyi Magyarországnak?

§  szerették volna egyesíteni Erdélyt a királyi Magyarországgal

§  ez irányú titkos tárgyalások folytak is, de a Habsburgok nem vállalhatták a törökök elleni háborút, ami nélkül nem jöhetett volna létre az egyesülés

o   Mi lehetett a Szapolyai-párt célja?

§  a török függés enyhítését és a királyi Magyarországgal való egyesülést

§  a fejedelemség élén kezdetben Fráter György, Szapolyai egykori híve állt

·         Fráter hol egyik, hol másik félnek tett engedményeket, lavírozott

·         1551-ben egy töröknek tett engedmény után a kétszínűnek tűnő barátot Ferdinánd Castaldo nevű tábornokával meggyilkoltatta

-          a fejedelmek

o   János Zsigmond halálakor nem volt utóda, így az a gyakorlat alakult ki, hogy az Erdélyi Fejedelemségben az új uralkodót mindig választották

o   természetesen a szultán is beleszólhatott a fejedelemválasztásba

§  a Porta ajándékokat adott át, melyek kifejezték, hogy a fejedelem a portai akaratnak megfelelően fog kormányozni: kaftánt, süveget, díszparipát

Erdély társadalma:

-          Hol helyezkedik el Erdély?

o   nyugat: a királyi Magyarország és a török hódoltság

o   észak: Lengyelország

o   kelet és dél: a két román fejedelemség

§  Havasalföld és Moldva

§  erős függésben voltak ők is a töröktől

-          Kik élnek Erdélyben?

o   magyarok

o   székelyek

§  a magyarral rokon, de nem azonos nép

§  eredetük vitatott, de a honfoglaláskor már magyar nyelvet beszéltek

§  Mivel foglalkoztak?

·         a pásztor életmódot évszázadokon át megőrizték

·         főleg katonai szolgálatot láttak el az ország keleti végében

·         bizonyos kiváltságaik is voltak

o   szászok

§  a 12. században a Rajna vidékről, a magyar király hívására jöttek Erdélybe

§  főleg városokban éltek és jelentős részük városi polgár volt

·         ezért főleg az kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak

o   románok

§  újlatin nyelvet beszélő pásztornép

§  a 12. században már biztosan görögkeleti vallásúak

§  a 13. században Havasalföld területéről érkeznek Erdélybe

§  előkelőik a magyar nemesség közé olvadtak

§  nagy részük földesúri függésben élt