5. osztály_órai jegyzet_Koldulórendek és a városok kialakulása


A koldulórendek

-          az eretnekmozgalmakkal szemben az inkvizíció és a keresztes hadjáratok azonban nem jártak sikerrel
o   olyan megoldást kellett kitalálni, ami nem megbünteti a már létező eretnekeket, hanem megelőzi, hogy az eretnekség elterjedjen
o   ezt a feladatot, a 13. századtól létrejövő koldulórendek kapták
o   életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
-          kialakulásuk, létrejöttük oka
o   a 12. század végén Európában egyre fejlettebbé váltak a városok
o   a katolikus egyház azonban sokáig nem foglalkozott a városokkal
§  az egyház egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki
§  a városok nagy szabadságot harcoltak ki a 13. századra, a püspököknek sem volt beleszólása a város ügyeibe, mint korábban
§  a városok a fejlődő tudományos élet színterei is voltak, ami szintén erősítette az egyháztól való eltávolodást
o   és az eretnekség elsősorban a városokban jelentkezett
§  a városok lakói az eretnek szónokokban látták az igazi kereszténység meggyőzőbb képviselőit, mint a nagy gazdagságra szert tett püspökökben vagy a távoli kolostorokban
-          a ferencesek
o   a legelső és legjelentősebb koldulórend
o   Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója
§  apja ruhakereskedő, vagyis városi polgár
·         későbbi sikereinek ez egyik eleme: a városiak maguk közül valónak érezték és ténylegesen tudta, mire van szükségük
§  húszas éveiben elhatározta, hogy megtagadja addigi életét és azt, amit apja szánt volna neki
·         egy templomban hangot hallott, miszerint újra kellene építenie a város határában álló romos kápolnát
·         az utcán kéregetni kezdett a célért és családja ruháinak egy részét is eladta
·         apja a város főterén vonta kérdőre, ahol Ferenc levetkőzött, mondván nincs szüksége semmire tőle és megszakítja családjával a kapcsolatot
·         a Bibliában Jézus mondja híveinek, hogy pénz és bármilyen csomag nélkül, mezítláb menjenek prédikálni az emberek közé és Ferenc ezt szó szerint értelmezte
·         a pápát kis követő közösségével arra kérte, hogy új rendet alapíthasson
·         idős korában megjelentek nála a stigmák
-          a rend fő jellemzői
o   a városokban működtek és fő céljuk az volt, hogy versenyre keljenek az eretnek szónokokkal és a hívek inkább maradjanak a katolikus egyházban, mint hogy eretnek-szekták követői legyenek
o   a közösség szintjén is szegénységet fogadtak
§  napról napra éltek
§  a tervezés Isten elleni gondolat és a középkorban nem is terveznek nagyon előre az emberek, így vagyon sem kell, napról napra éltek, az Úrban bíztak, hogy az gondoskodik róluk
§  Ferencről különösen ismert volt, hogy nem tervezett előre, haladni is össze-vissza kitérőkkel haladt és ha az erdőben madarakkal találkozott, akkor nekik prédikált
·         a sztori szerint Ferenc reggelente addig forgott, míg el nem szédült, és ahogy elesett, amerre a feje állt arra indult el és kezdte téríteni azokat, akikkel először találkozott
o   koldultak
§  az emberek kisebb adományokkal segítették őket
§  nagy adományokat kezdetben nem fogadtak el, csak amennyi az aznapi megélhetésüket biztosította
o   prédikáltak
o   vitatkoztak
§  vitatkoztak a hitről az emberekkel: nem kellett elfogadni mindent, hanem ellen lehetett mondani: ez pont a városlakók világa: a kereskedők, kézművesek alkudoztak, vitatkoztak, ez az ő terepük
o   gyóntattak
§  korábban a pap semmit nem kérdezett, csak kikereste a listából az adott bűn büntetését
§  a ferencesek elbeszélgettek a bűnről: miért tetted, megtennéd-e újra, részeg voltál-e és megpróbálták megérteni az okokat, így alkudozni is lehetett a büntetésről




A városok kialakulása a középkorban

  • a középkorban gyors városiasodás indul meg
    • a kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
  • a városok kialakulása
    • erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
      • a püspöki székhelyek
      • a világi uradalmak várai
      • útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
  • a középkori városok első lakói
    • a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
    • a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
      • ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
    • a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

A városok „szabaddá válása”

  • a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
  • kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
    • a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
    • a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
    • a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
  • Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
    • ne kelljen adózniuk a földesúrnak
    • maguk szedjenek adót és költhessék a városra
    • ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
    • maguk válasszák meg a plébánosukat
A városok kialakulása a középkorban

  • a középkorban gyors városiasodás indul meg
    • a kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
  • a városok kialakulása
    • erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
      • a püspöki székhelyek
      • a világi uradalmak várai
      • útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
  • a középkori városok első lakói
    • a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
    • a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
      • ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
    • a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

A városok „szabaddá válása”

  • a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
  • kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
    • a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
    • a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
    • a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
  • Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
    • ne kelljen adózniuk a földesúrnak
    • maguk szedjenek adót és költhessék a városra
    • ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
    • maguk válasszák meg a plébánosukat

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk