5. osztály_órai jegyzet_A városok a középkorban

A városok „szabaddá válása”

• a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
• kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
• a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
• a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
• a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
• Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
• ne kelljen adózniuk a földesúrnak
• maguk szedjenek adót és költhessék a városra
• ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
• maguk válasszák meg a plébánosukat
• a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
• a városok a szabaddá válás után
• a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
• különböző kiváltságokat nyert el a város
• gazdasági kiváltságok
• a földesúrnak egy összegben adóznak
• vásártartás joga
• lakosok vámmentessége
• árumegállító jog
• az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
• jogi kiváltságok
• a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
• a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
• önkormányzat alakult ki
• a város élén a polgármester állt
• a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
• egyházi kiváltságok
• a város maga választhatta meg papját

A városok jellemzői

• külső jellemzők
• fallal vették körül
• az utcák szűkek voltak
• nem volt csatornázás – szemét és bűz
• gyakoriak voltak a járványok

A városok lakói – a polgárok

• a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
• a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
• a gazdag rétegek
• iparosok, kézművesek
• az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
• ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
• külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
• szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
• meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
• milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
• a munkára fordított időt
• az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
• tiltották a reklámot
• a céhekbe való bekerülés
• évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
• az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
• a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
• a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
• a céh szociális juttatásokat is adott
• halál után a családot is segítik
• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levantei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze