8. osztály_órai jegyzet_Gazdaság a Kádár-korszakban + a dolgozat anyaga

Különbségek a Rákosi- és a Kádár rendszer között

·         jelszavak

o   R: jelszavuk az volt: „Aki nincs velünk, az ellenünk van.”

o   K: jelszavuk: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”

§  aki csendben teszi a dolgát, az nyugodt lehet, ám a rendszer továbbra sem tűri el a politikai ellenzéket

·         a cél megfogalmazása

o   R: cél a kommunizmus kiépítése

o   K: cél a „szocializmus alapjainak lerakását”

o   Mi a különbség a két rendszer között?

·         a diktatúra egyes elemei eltűnnek

o   koncepciós perek

o   terror a mindennapokban

o   a személyi kultusz vége

§  Kádár kifejezetten törekedett a puritán vezető, az egyszerű „melós” képének megőrzésére

§  ezt a célt szolgálta beszédstílusa és modora is

·         a diktatúra jelképei eltűnnek

o   a váltást a külsőségekben is igyekeztek jelezni

o   címer

§  nem állították vissza a Rákosi-korszak címerét

§  az új címerben a vörös csillag mellett a nemzeti szín és a címerpajzs is helyet kapott

o   a felvonulási téren Szálin ledöntött szobrától pár méterre Lenin szerényebb méretű emlékműve kapott helyet

o   a párt új lapja a Népszabadság lett a Szabad Nép helyett

o   március 15-e nem lett nemzeti ünnep, de tanítási szünetet jelentett a diákoknak

Diktatúra vs. legvidámabb barakk

Miben volt „puhább” a Kádár-rendszer Rákosiéknál vagy a többi szocialista országénál?

·         az életszínvonal magas szinten tartása

o   Kádár sikerrel hitette el a magyar társadalommal, hogy a szovjet birodalom külső gyűrűjében az ő személye a lehetséges maximumot biztosítja arra, hogy folyamatosan kijátssza a szovjet vezetést a körülmények javítása érdekében

o   ezt a hitet elsősorban az életszínvonal folyamatos emelése táplálta

·         amije volt a magyaroknak

o   munka

§  általában fontos volt a biztos munkahely, s a társadalom szinte minden rétege számára a szerény, de biztos anyagi gyarapodás lehetősége

o   szociális juttatások magas színvonala

§  ehhez kapcsolódott a szociálpolitikai ellátások kiszélesítése, a nyugdíj, a betegségi és anyasági segély, valamint a családi pótlék kiterjesztése és a gyermekgondozási segély bevezetése

o   élelem

§  a Kádár-rendszerben Magyarországon nem volt élelmiszerhiány, nem volt jegyrendszer, ellentétben több szocialista országgal

§  ennek okairól a gazdasággal foglalkozó órán beszélünk részletesen

o   technikai fejlődés

§  sokan tudtak különböző háztartási gépeket venni

§  pl: hűtőszekrény

o   „kis szabadságok”

§  a szomszédokhoz képest nagyobb szabadság nyilvánult meg az utazási lehetőségek bővülésében

·         a hatvanas években sorra szűnt meg a vízumkényszer a szocialista országokkal, s a „piros útlevéllel” könnyebben lehetett utazni ezekbe az államokba

·         a nyugati utazást sem korlátozták – egyes eseteket leszámítva – államigazgatási eszközökkel, elegendő volt erre a három évenként kérvényezhető „kék útlevél” és a „valutakeret” intézménye

§  a „morgás joga”

·         a „kis szabadságok” rendszerébe beletartozott a „morgás joga”, aminek következtében tovább élhetett a pesti vicc, a kabaré, és egy-egy kritikus irodalmi vagy filmművészeti alkotás is nyilvánosságot kaphatott

·         a leghíresebb, a rendszerrel viccelő humorista Hofi Géza volt

§  nyitás a külföld felé

·         a külföldi, híres rockegyüttesek fellépései

·         a Miss Hungary-választás

·         az első Concorde repülőgép leszállása Ferihegyen

·         rohamosan növekedett a Magyarországra érkező külföldiek száma is

o   ezekben az években vált például az ország a két német állam polgárainak találkozóhelyévé a Balaton

·         így született meg a „gulyáskommunizmus” vagy a „frizsiderszocializmus” fogalma

o   az élelmiszer- és áruellátás javulását

o   a lakáshiány enyhülését

o   a háztartási gépek tömegessé válását

o   az egy élet munkájával elérhető autót és telket jelentette

Mik voltak továbbra is a diktatórikus elemek?

·         egypártrendszer volt

·         Magyarország a szovjet tömb része volt

o   a Kádár-rendszer legfőbb biztosítéka a Vörös Hadsereg jelenléte volt

o   a KGST és a Varsói Szerződés tagjai maradtunk

·         a társadalom teljes felügyelete a pártirányítás révén valósult meg, amely kiterjedt az államszervezetre, a gazdasági életre, a rendőrségre és a hadseregre, a közigazgatásra és a munkahelyekre

·         voltak bizonyos tabuk, amiket nem lehetett piszkálni

o   56, Nagy Imre, a többpártrendszer

o   Csinibaba és Válogatás utalások

·         az állambiztonság működése

o   az ÁVO, ÁVH és a pufajkások alakulata megszűnt

o   1957 tavaszán leszerelték a karhatalmistákat, helyettük megalakult a Munkásőrség

o   az állambiztonság több csoportja működött a továbbiakban

§  a III/III. csoportfőnökség – a belső elhárítás

·         az értelmiségiek

o   az értelmiség és az alkalmazotti réteg számára az előmenetelhez – a szakértelmet és a vezetői rátermettséget megelőzve – alapkövetelmény volt a megbízhatóság

o   bizonyos pozíciókba csak párttagként lehetett kerülni

o   aki nem akarta elfogadni, hogy nincs szabadság, annak lehetetlen volt az élete

§  a korabeli mondás szerint a művészek előtt két lehetőség állt: az öngyilkosság vagy az alkoholizmus

Gazdaság a Kádár-korszakban

·         ismétlés: a kommunista gazdaságpolitika

o   alapja az állami tulajdon kizárólagossága

§  az üzemek, gyárak, boltok, áruházak és a földek állami tulajdonban vannak

o   tervgazdálkodás: a központosított államban felülről, olykor a helyi viszonyok és érdekek figyelmen kívül hagyásával határoznak a gazdaságpolitikáról

o   az ipar és azon belül is a nehézipar kiemelt szerepe

o   a szocialista országokkal való gazdasági szövetség

·         a Kádár-rendszer alapelvei

o   alapjában a kommunista gazdaságpolitikát folytatják

o   kis korrekciókat tettek a Rákosi-rendszer elvein

§  az 1957-ben kezdődő gazdaságpolitikát korrekciósnak nevezték, s ez az ötvenes évek szélsőségeinek visszafogását jelentette

§  eltörölték a beszolgáltatási rendszert a mezőgazdaságban

·         a megtermelt javakból az államnak be kellett szolgáltatni bizonyos mennyiséget

·         aki nem tette, azt „közellátás szabotálásáért” megbüntették

o   az életszínvonal szinten tartása fontos szempont volt

§  Miért csökkent az életszínvonal Rákosiék alatt?

·         a mezőgazdaságot elhanyagolták

·         a könnyűipart elhanyagolták

§  Kádárék a könnyűiparra nagyobb hangsúlyt fektettek

·         a gazdaság a 60-as években

o   tervgazdálkodás

§  a gazdaságban nem változott az ideológia és az irányítási rendszer

§  először három-, majd ötéves tervek születtek

§  megmaradt a centralizált gazdaságirányítás, a mennyiségi szemlélet és a külgazdaság keleti orientációja

o   a mezőgazdaság kollektivizálása

§  a Rákosi rendszerhez képest változtattak az eszközökön

·         a módosabb gazdáknak kedvezményeket adtak (ők lehettek a tsz-ek elnökei)

§  1959 márciusában törvényerejű rendelet született a termelőszövetkezetekről

·         15 hónap alatt – főleg ígéretekkel, de esetenként zsarolással és fizikai erőszakkal is – befejeződött a paraszti magángazdálkodás felszámolása

§  1962-re Magyarországon a földek 93%-a állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került

o   kapitalista elemek a szocializmusban - a háztáji gazdaságok

§  a parasztokat érdekeltté tették a termelésben

·         egy kisebb földet saját maguk művelhettek, a tsz-en kívül

·         szabadon tarthattak állatokat

§  ha szerény mértékben is, de növekedett a mezőgazdasági termelés, s ebben nagy szerepe volt a parasztoknak engedélyezett ún. háztáji gazdaságoknak

o   a gazdaság fejlődése

§  a gazdasági fejlődés üteme évi 4-5%-os volt

§  a hatvanas évekre így megszűnt a mennyiségi élelmiszerhiány, mérséklődtek az ellátási zavarok, a parasztok pedig óriási túlmunka árán többletjövedelemhez juthattak