7. osztály_órai jegyzet_A gazdasági világválság

-          a tervgazdálkodás bevezetése

o   a tervgazdálkodás fogalma

§  azt jelenti, hogy központilag, vagyis a pártból (vagyis maga Sztálin) mondta meg, hogy mit kell termelni, hol és milyen gyárat kell létesíteni

§  A mi világunkban mi határozza ezt meg?

·         a piac

·         ha van kereslet valamire azt gyártani fognak emberek, ha valamit senki sem vesz, akkor az azt gyártó gyár, üzlet tönkremegy

§  Miért lehetett ezt a Szovjetunióban megtenni?

·         mert minden gyár, üzem, üzlet, vállalat állami tulajdonba került, nem indíthatott valaki egy magánüzletet

·         vagyis felülről lehetett szabályozni mindent

·         Sztálin ezt úgy csinálta, mintha egy számítógépes játékot játszana: mindent ő döntött el, mindenhol az ő akarata érvényesült, az emberek vágyai, érdekei nem lettek figyelembe véve

o   a pozitív hozadék

§  Sztálin sok mindent alárendelt az iparosításnak

·         a nehéziparra koncentráltak: bányászat, kohászat, gépgyártás

·         ez az esetleges háborúk szempontjából a legfontosabb

§  ezekben az iparágakban sok fejlődést elértek

·         a hihetetlen áldozatokkal járó modernizáció a gazdaság 15%-os évi növekedését, az ipari termelés megnégyszereződését, javuló szociális, oktatási és egészségügyi viszonyokat teremtett

§  a munkások ekkor még alulról, hitükkel támogatták a rendszert, úgy érezték ők a főnökök egy új, jobb világ építésében

o   negatív vonások

§  Mi szorult háttérbe?

·         a mezőgazdaság fejlesztése

·         az élelmiszer, ruhanemű, cipő, tehát a könnyűipar háttérbe szorult

o   rendszeres volt a hiány a mindennapi szükségletekből

§  a helyi sajátosságokkal nem foglalkoztak, az egész Szovjetunióban egységesítették a gazdasági terveket

§  sok logikátlan tervet is megpróbált kivitelezni az állam

·         sok felesleges dolgot gyártottak

·         sok helyen selejtet gyártottak, rossz minőségű árut

·         egy gyárhoz nem voltak gépek, gépek voltak, de gyár nem, nem volt bizonyos nyersanyag elérhető

·         Miért történtek ilyen hibák?

o   mert mindent Moszkvában a pártfunkcionárriusok határoztak el egy íróasztal mögött és a helyi emberek, akik a termelést végezték nem szólhattak bele a működésbe

o   mivel minden állami tulajdon volt, a munkások nem éreztek felelősséget a munkájuk iránt, nem maguknak dolgoztak

o   élet a „számok bűvöletében”

§  rendszeresen nehezen hihető terveket készítettek

·         a nehéziparnak 250%-os növekedés kell

·         ötéves tervet hirdetett meg

o   egy idő után az új szlogen: az 5 éves tervet 4 év alatt teljesíteni

§  Sztálinék nem engedhették meg, hogy a kudarcok nyilvánosak legyenek

·         az eredményeket folyamatosan hamisították

A gazdasági válság kitörése

o   a válság több okból tevődött össze

-          volt egy túltermelési válság

o   az USA gazdasága az első világháború után szárnyalt

o   sokat termeltek, hiszen a háború sújtotta Európa még csak ekkor szedte össze magát

o   Európa felzárkózásával az USA-ban túltermelés alakult ki

§  sok üzemben, gyárban álltak az eladandó áruk

§  az üzemek azonban a korábbi sikerek hatására tovább termeltek

o   Mi történik, ha a piacon több áru vár eladásra, mint amennyien vennének?

§  a kínálat nagyobb, mint a kereslet

§  az árak csökkennek

§  Mi lesz a vállalatokkal?

·         csökken a bevételük, többen nehéz helyzetbe jutnak, csődbe mennek

-          volt egy tőzsdei válság

o   az egyes vállalatok részvényeket bocsáthatnak ki, ami a vállalat tulajdonjogának egy kis százalékát jelenti

o   bárki vehet részvényt, és így a vállalat tulajdonosává válhat

o   a vállalat értékének megfelelően ezek a részvények olcsóbbak és drágábbak lehetnek

o   ha alapítunk egy számítástechnikai céget, ami hirtelen nagyon népszerű lesz a részvényeinek az ára megsokszorozódhat

o   az 1929-es válság

§  a részvények szárnyaltak, egyre drágábbak lettek miközben az adott vállalatok nem muzsikáltak olyan jól

§  a részvényárak emelkedése mögött nem volt valós teljesítmény

§  az egész egy buborék volt: nagynak, sikeresnek, szépnek látszódott, de valójában nem volt benne más csak levegő

§  1929-ben egy hirtelen – máig megmagyarázhatatlan ok miatt – kitört a pánik, az emberek elkezdték eladni a részvényeiket

§  ez a „fekete csütörtök”

·         a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett

·         az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os csökkenés (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) mutatkozott

§  mivel valós teljesítmény nem volt a magas árak mögött, így a folyamat felgyorsult

-          volt egy bankválság

o   Mi történik, ha egy bankról olyan hír kel szárnyra, hogy csőd közeli állapotban van?

§  az emberek megrohamozzák és megpróbálják kivenni a pénzüket, mert ha egy bank csődbe megy nem biztos, hogy megkapják a betétüket

§  a bank ugyebár nem úgy működik, hogy betesszük a pénzt, amit ott elraktároznak

§  a bank kamatot ad a pénzünkre, amit úgy ér el, hogy vállalkozásokat támogat, tőzsdézik, befektet és ebből nagy nyeresége lesz és ebből osztja vissza a kamatokat

§  vagyis ha egy bankból hirtelen mindenki ki akarja venni a pénzét, akkor fizetésképtelen lesz

o   a tőzsde megrendülése miatt 1929-ben az emberek bizalma megingott a bankokban is

§  sokan akarták kivenni a pénzüket – ez bankválsághoz, bankcsődökhöz vezetett

-          a válság „ördögi köre”

o   túltermelési válság alakult ki

o   kevesebbet tudnak vásárolni

o   csökkenteni kell a termelést

o   leépítések, elbocsátások