6. osztály_órai jegyzet_A török Hódoltság

-          a törökök által uralt területet Hódoltságnak hívjuk

o   az Isztambul központtal működő Oszmán Birodalom részévé vált ez a terület

o   ennek értelmében a török közigazgatást, államszervezetet, adózási rendszert építették ki a területen

-          a török Hódoltság az Oszmán Birodalom részévé vált

o   a Hódoltság élén a budai pasa állt

§  közvetlenül a szultáni udvarból nevezték ki

§  élete is a szultántól függött

·         selyemzsinór: ha egy török tisztviselő, mint például egy pasa a szultántól selyemzsinórt kapott, ez azt jelentette, hogy a szultán nem elégedett vele, leváltja és az illetőnek öngyilkosságot kell elkövetnie magán: meg kell fojtania magát a zsinórral

·         mivel a szultán hívei voltak a tisztviselők és elmenekülni nem nagyon lehetett volna többnyire teljesítették a szultán parancsát

§  a 145 éves török uralom alatt 99 pasa volt Budán

o   a területet vilajetekre osztották, ezek felelnek meg a mai magyarországi megyéknek

§  első a budai

§  második a temesvári

o   a török állam hivatalnokai és katonái megjelentek a Hódoltságban

§  50-80 ezer török érkezett az országba

§  főként katonák és hivatalnokok, kisebb részben kereskedők és mesteremberek

o   a török katonaság

§  a lovas katonákat szpáhiknak hívjuk

·         ők szolgálataikért a meghódított földből birtokot kaptak a szultántól

·         a birtokot azonban nem örökíthették fiukra, hanem halálukkor az visszaszállt a szultánra

·         Miért érte meg ez a szultánnak?

o   az újonnan meghódított földnek csak egy kis részét kellett a szpáhik között szétosztani, így könnyen hűségen tarthatta katonáit

·         Miért hatott ez rosszul a gazdaságra?

o   mivel nem örökíthette a földet az adott katona ezért nem törődött vele, hogy hosszú távon is termőképes maradjon, nem igyekezte fejleszteni a birtokát, hanem megpróbált minél többet kinyerni a földből

§  a gyalogoskatonák a janicsárok

·         ők zsoldot kaptak szolgálatukért

·         érdekes, hogy kikből lettek a janicsárok

o   ők a meghódított területekről, így Magyarországról is összefogdosott, elrabol keresztény fiatalok közül kerültek ki

o   őket kis koruktól az Oszmán Birodalomban fanatikus, muszlim katonákká nevelték át

-          Hogyan élték meg a magyarok a török uralmat?

o   adóztatás

§  a törökök természetesen megadóztatták a területen élő magyarokat, de ez önmagában nem volt keményebb a korábbi időszaknál

§  a törökök a magyar gyakorlatot figyelembe vették, még a magyar törvényeket is áttanulmányozták: vagyis hasonló adókat szedtek be, mint korábban a magyar földesurak és a király

·         a török földesuraknak

o   kapunként 1 forintot kellett fizetni

o   a gabona, bor- és bárány-termésből tizedet szedtek

·         az államnak

o   harács: a kincstár számára évi 1 forintot kellett fizetni

§  a nem-muzulmánok terhe volt

§  a kettős adóztatás

·         a jobbágyok terhét az súlyosbította, hogy magyar földesuraiknak, a magyar államnak és a katolikus egyháznak is fizetniük kellett

·         a magyarok az állapotot átmenetinek tekintették és a Hódoltság területét továbbra is a magyar király területének és a magyar földbirtokosok területének tekintették

·         rendszeres volt, hogy magyar katonák törtek be az adót beszedni vagy váraiknak vagy földesurak megbízásából

·         a kettős adóztatás az egész Hódoltság területére kiterjedt és az egész török korban jellemző volt

o   a vallás kérdése

§  a törökök nem próbálták meg erőszakosan téríteni az embereket

§  a legügyesebb térítési mód a haradzs adó volt

·         ezt ugyanis csak a nem-muszlimoknak kellett fizetni, vagyis ha valaki felvette az iszlám hitet, mentesült az adótól

·         ennek ellenére nagyon kevesen tértek át

o   a lakosság viszonya a törökökhöz

§  a törököknek bele kellett nyugodniuk abba, hogy a magyarság betolakodóként kezeli őket és a magyar intézmények és törvények egy része tovább élt

§  sokan menekültek át a királyi Magyarország vagy Erdély területére

-          magyar-török katonai kapcsolatok

o   nagy hadjáratok ekkor már nem voltak, de kisebb határvillongások rendszeresen előfordultak

o   bajvívás

§  a legkiválóbb magyar és török vitézek rendszeresen megvívtak egymással

§  erre komplett szabályrendszereket dolgoztak ki

§  a magyar király és a szultán tiltotta a bajvívást, de engedélyt lehetett kapni rá, de engedély nélkül is vívtak

§  Túri György palotai várkapitány volt a leghíresebb bajvívó

·         állítólag volt olyan török bajvívó, aki direkt azért jött Magyarországra, hogy megmérkőzzön vele

·         állítólag 600 győztes párviadalt vívott

·         a legenda szerint a törökök elfogták és kivégezték

-          török emlékek Magyarországon

o   fürdőkultúra

§  a törökök életmódjában társadalmi és higiéniai okok miatt is nagy szerepe volt a fürdőknek

§  Budán pedig sok termálforrás van

§  a Rudas a legjelentősebb török emlékű fürdő

o   dzsámik, mecsetek

§  a nagyobb templomokat átalakították dzsámiknak vagy mecseteknek, néhány újat is emeltek

·         a dzsámi a nagyobb mecset, több joggal rendelkezik

§  meghagytak néhány templomot a katolikusoknak is, és szabadon gyakorolhatták hitüket a más vallásúaknak is

o   Gül baba türbéje: a máig leglátogatottabb magyarországi iszlám szent hely

§  a türbe sírkápolnát jelent

§  Gül baba egy hazánkba érkező török szerzetes, dervis volt

§  rózsakertje miatt kaphatta a Gül baba nevet, ami „Rózsák atyját” jelent

§  miután Budát elfoglalták a törökök 4 nappal később egy istentiszteleten halt meg

§  sírhelye már a hódoltság idején zarándokhellyé vált

§  miatta hívjuk a területet Rózsadombnak

o   szőnyegek

§  nem csak a padlót, hanem a falakat is beborították

o   új ételeket, italokat és konyhai eszközök

§  a törökök több, addig ismeretlen növényfajt honosítottak meg az országban: vadgesztenye, orgona, tulipán, jácint, majd magyar közvetítéssel kerültek a nyugati növénykultúrába

§  a kávéivás szokását ők honosították meg az országban

§  forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott nevén joghurt)

§  töltött káposzta, töltött paprika, töltött paradicsom

§  tarhonya (törökül tarhana)

§  tőlük vettük át tepsi szavunkat is

§  a dzs mássalhangzó