6. osztály_órai jegyzet_A felvilágosodás II.

-          a felvilágosodás a polgári világhoz kötődik - Mivel szemben jött létre?

o   a középkori merev szabályokkal, kötöttségeivel szemben

o   a mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”

-          a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése jellemezte

-          a legtöbb most felsorolt követelésük ekkor került bele az emberi gondolkodásba és a mai napig érvényes, nagyban a felvilágosodás gondolkodói teremtették meg a mai világunk alapját

-          az egyház ellen

o   a tudatlanság, a babonák, a vak engedelmesség ellen, amiket az egyházhoz kötöttek

o   elsősorban az egyház szervezetét támadták

§  ez hasonló ahhoz, amit Jan Husnál vagy Luthernál láttunk

·         Miért van szükség a papságra? – tették fel a kérdést

o   az egyházat a hagyományos hatalmi szervezettel is azonosították, hiszen az egyháznak nagy szerepe volt az államok működésében

§  fontos követelésük, hogy válasszák szét az államot és az egyházat

·         az egyház csak a hívekkel foglalkozzon, de az állami kérdésekbe ne szóljon bele

·         ne hozzon az állam egy olyan törvényt, amit a Bibliával indokol meg

-          az emberek közti születési különbségek ellen

o   Hogyan nézett ki a középkor társadalma?

§  az egyes csoportokba születők más és más jogokkal rendelkeztek

·         egy nemes kisbabáról már születésekor tudhatjuk, hogy adómentes lesz, szabad ember lesz, joga lesz eljárni a parlament üléseire és ott beleszólni az állam életébe

·         egy jobbágy kisbaba ugyanakkor nem lesz szabad, robotolnia kell és terményjáradékot adni a földesurának, és az fog felette bíráskodni

§  számunkra már természetes, hogy ma mindenki azonos jogokkal születik, ezt a felvilágosodás gondolkodói kezdték követelni

·         legyen egyenlőség a törvény előtt: ugyanazok a törvények vonatkozzanak nemesre és jobbágyra és ugyanazon a bíróságon vizsgálják ki az ügyüket

o   ahogy az előbb megbeszéltük, a természettudományos logika mentén tették fel a kérdéseiket:

§  Miért nem fizetnek adót a nemesek? Mi igazolja ezt a jogukat?

§  Miért létezik jobbágyság? Ez a leghatékonyabb módja a gazdaságnak? Ha nem hatékony, vagyis az ész érvek alapján tudunk jobbat, akkor meg kell szüntetni.

-          a gazdaság kötöttségei ellen

o   a jobbágyi függés és az ehhez kapcsolódó tizedfizetés, robot

o   a nemesi adómentesség

o   a céhek, belső vámok

§  a céhekre emlékezhetünk: nagyon szigorúan szabályoztak mindent: hogyan kell elkészíteni az árut, mennyiért lehet adni

§  a felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy legyen verseny az egyes műhelyek között: aki olcsóbban, jobb minőségű árut készít, azt veszik majd az emberek

-          az írott alkotmányért

o   az alkotmány egy társadalom életét meghatározó alaptörvény

o   addig sok helyütt ilyen nem létezett és a hagyományok alapján működött az alkotmány

§  ha írott alkotmányt hoznak azzal nehéz visszaélni, az arisztokrácia nem fér hozzá

§  ezzel a királyok korlátlan hatalmát is megpróbálták visszaszorítani

-          az alapvető emberi szabadságjogok bevezetése

o   alapja, az a hit, hogy minden ember egyenlőnek és szabadnak születik

o   mindenkinek joga van szabadon szólni, gondolkozni

§  a szólásszabadság ma is olyan alapvető jog, ami mindenkit megillet, és sok vita van ezzel kapcsolatban

§  ez nem volt így korábban: az uralkodók bírálata akár felségsértési pert és halálos ítéletet is vonhatott maga után

§  a tolerancia, a más vélemény tiszteletben tartása alapvető elvárás a felvilágosodás gondolkodóitól

o   további egyéni szabadságjogok

§  vallásszabadsághoz való jog

§  szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga

-          az isteni felhatalmazás alapján uralkodó királyok ellen

o   Itt nézzünk meg részletesen két felvilágosodáshoz kötődő elméletet, amit ma is érvényesnek tartunk!

§  Locke szerződéselmélete

§  Montesquieu hatalmi ágainak szétválasztása

Társadalmi szerződés elmélet – az állam új felfogása

-          az elmélet John Locke angol filozófushoz kötődik

o   ő arról ír, hogyan alakultak ki az államok

§  eredetileg minden egyes ember a maga ura volt, és csak a természet törvényeinek volt alávetve

·         ez az állapot békés is lehetne, de egyes emberek loptak, gyilkoltak

§  hogy ezeket a kihágásokat megfékezzék, az emberek létrehozták a törvényeket

·         ezek segítségével büntetéseket róhatnak ki azokra, akik életüket vagy vagyonukat veszélyeztethetik

·         ezek a törvények képezték a társadalmi szerződést: az emberek közösségekbe tömörültek, amelyeket törvények szabályoztak

§  hogy az önbíráskodásokat elkerüljék a végrehajtó hatalmat átadták egy felsőbb hatalomnak

·         a felsőbb hatalom tagjait az emberek maguk közül választják azzal a feltétellel, hogy betartja a törvényeket és az emberek érdekében végzi a munkáját

§  ha a vezetők nem tartják be a törvényekben foglaltakat, akkor a népnek joga van eltávolítani őket és másokat választani

o   Mit jelent ez a felsőbb hatalom?

§  az államot, vagyis ekkoriban a királyokat, mint az államok vezetőit

o   Honnan származik tehát a felsőbb hatalom?

§  a néptől, a nép dönt úgy, hogy ezt létrehozza, hogy irányítsa az emberek életét

o   Korábban mit gondoltak, honnan származik a királyok hatalma?

§  Istentől, az Úr jelöli ki a királyokat, hogy uralkodjanak

o   Mi változik tehát a gyakorlatban ez a filozófiai elmélet alapján?

§  ha a királyok Isten akaratából uralkodnak, akkor nem lehet megkérdőjelezni a hatalmukat, hiszen akkor az Úr döntését vonnák kétségbe az emberek

§  de ha a király hatalma a néptől származik, akkor a nép felkelhet és elkergetheti a királyát, ha az nem az emberek érdekében kormányoz

o   Locke a 17. század második felében élt Angliában

§  az angol királyt a dicsőséges forradalomkor egyszerűen elűzték és új királyt hívtak be Angliába

§  ekkor alakult ki Angliában az alkotmányos monarchia, ahol a király már csak jelképes hatalommal bír

o   még egy fogalmat vezessünk be: azt hogy a hatalommal valójában a nép rendelkezik, népfelség elvének hívjuk

A hatalmi ágak szétválasztásáról

-          Montesquieu francia filozófus elmélete

-          az államok intézményrendszerének vizsgálatakor jutott arra az eredményre, hogy minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom

o   ha ezek egy kézben összpontosulnak, például ugyanaz hozza a törvényeket, mint aki végrehajtja, vagy a végrehajtó hatalom bíráskodik is maga fölött, akkor zsarnokság van

o   a gyakorlatban az abszolutizmusban mind a három hatalmi ág az uralkodó kezében összpontosult

-          a szabadság biztosítékát abban látta, ha a három hatalmi ágat egymástól elválasztják

o   a törvényhozást a nép által választott parlament végezné

o   a végrehajtó hatalmat az uralkodó kezében hagyta volna

o   míg az igazságszolgáltatást választott független bírókra bízta volna