7. osztály_órai jegyzet_A Szovjetunió
A
polgárháború és a bolsevik diktatúra megszilárdítása
- polgárháború Oroszországban - Kik fenyegethették a bolsevikok hatalmát?
o
lényegében mindenki
o
a régi rend, a cár hívei – őket fehéreknek
nevezzük
o
a nemzetiségek – kozákok, ukránok, finnek,
lengyelek, akik a nacionalista eszmék terjedésével saját államot vagy nagyobb
függetlenséget szerettek volna
o
a nyugat-európai államok (Anglia, Franciaország,
az USA)
§ féltek
attól, hogy a kommunizmus eszméje nyugaton is elterjed
·
a kommunisták alapelve, hogy világforradalmat
kell kirobbantani, szerintük hamar eljön az idő, hogy a munkások veszik át a hatalmat
mindenhol
·
a háború megpróbáltatásai miatt a nyugati
államokban is gyorsan terjedt a kommunizmus eszméje, így az itteni polgári
kormányok is félhettek egy forradalomtól
o
a bolsevikok támogatták a nyugati államok
kommunista pártjait, Franciaországban, Angliában és Németországban is terjedtek
a bolsevik eszmék
§ a
bolsevikok nem voltak hajlandó visszafizetni a cári Oroszország által felvett
kölcsönöket
§ összesen
14 ország küldött csapatokat a bolsevikok ellen
·
egyedül a lengyelek győzték le őket a
szovjet-lengyel háborúban és szereztek vissza korábbi lengyel területeket
o
a parasztok, munkások tüntetései, sztrájkjai,
lázadásai is több helyen felütötték a fejüket, ha nem volt élelem vagy munka
-
Oroszországban gyakorlatilag polgárháború robbant ki
o
a bolsevikok legyőzik ellenfeleiket
o
győzelmük okai
§ a
bolsevikok Trockij vezetésével megszervezték az ún. Vörös Hadsereget
·
egységes volt, Leninnek nagyon fontos volt
tudják ki ők: a világ első szocialista hadserege és mindenkiért harcolnak, a
világ proletárjaiért
·
a terrort is szervező erőként használták: a
tisztek szinte túszok voltak, a bolsevik vezetés mindenkinek az értésére adta
tudják, hol van a családjuk és árulásnál, dezertálásnál, harc feladásánál ők
bajban lesznek
§
ellenfeleik sem etnikailag, sem ideológiailag
nem voltak egységesek
·
sok ellenfelük nem fogott össze, így külön-külön
le tudták győzni őket
·
ha egy csoport úgy érezte elérte célját, mondjuk
saját területéről elűzte a vörösöket be is fejezte a harcokat
§
Oroszország paraszti ország ekkor és a
parasztok, akik a bolsevikoktól földet kaptak feltették a kérdést, hogy mi
lesz, ha a fehér haderő győz, visszaállítják-e a régi rezsimet, visszaveszik-e
a földet, lesz-e büntetés
o a
polgárháborúban és az azt követő éhínségben tizenhárommillió ember pusztult el
-
a Szovjetunió létrejötte
o
a harcok befejeztével, 1922-ben új nevet adtak
az államnak: Szovjetunió
· munkástanácsok, amikre a bolsevik párt a
hatalmát építette
·
minden városban működtek ilyen szovjetek, ők
hozták a döntéseket, ők hajtották végre őket
·
szövetség
·
tehát a munkástanácsok szövetségéről van szó
-
a bolsevik diktatúra kiépítése
o
egyedül ők birtokolták a hatalmat
o
az Alkotmányozó Gyűlést beszüntették
§
ez a testület kezdte el az új alkotmány
kidolgozását
§
az alkotmányozó nemzetgyűlésben a bolsevikok
kisebbségbe kerültek más baloldali pártokkal szemben
§
Leninék egy nap után feloszlatták a gyűlést,
arra hivatkozva, hogy a szovjetek demokratikusak, míg az alkotmányozó gyűlésbe
a burzsoázia is beleszólt
o
a többi szocialista pártot is rövid időn belül
betiltották, vezetőiket bebörtönözték
o
hatalmunkat gyakran terrorisztikus módszerekkel
tartották fenn
§ kivégzések,
száműzések, cenzúra
o a
bolsevik párt befelé is nagy szigort vezetett be
§
tagjainak nem lehetett megkérdőjelezni bizonyos
alapevtő lépéseket
§
aki megtette kizárták a pártból
Sztálin
hatalmának kiépítése
-
1924 januárjában elhunyt Lenin
-
hatalmi harc kezdődött a bolsevik pártban
o
az utódlási küzdelem már a halálos beteg Lenin
utolsó éveiben megkezdődött
o
a két legesélyesebb jelölt
§ Trockij
·
a Vörös Hadsereg megszervezője, kitűnő,
energikus szónok
§ Sztálin
·
Trockij világforradalmi elképzeléseivel szemben
Sztálin azt hangoztatta, hogy a világforradalmi apályban át kell térni a
szocializmus egy országban történő felépítésére
·
de durva és kultúrálatlan
§ Lenin
kezdetben Sztálint támogatta, de utolsó írásaiban megváltozott a véleménye,
látva azt, hogy Sztálin mennyire hataloméhes
o 1928-ra
sikerül különböző megosztással, szövetségekkel minden pártbeli ellenfelét
kitúrnia a hatalomból
§ Lenin
Sztálint bíráló iratait nem hozták nyilvánosságra, a főtitkár pedig esküt tett
„Lenin örökségének” folytatására
§ ezután
mindig magát tartotta leninistának, s politikai vagy személyes ellenfeleit
azzal bélyegezte meg, hogy elárulták a lenini eszmét
Sztálin
portré
- fiatalkora
o
a grúziai Gori városában született
o
apja kiskorában valószínűleg molesztálta, verte
o
szülei egyházi iskolákba járatták, ahol tiltott
olvasmányaiban találkozott a szocialista eszmékkel
o
bankrablásokat követett el, börtönben is ült
o
a két forradalom közti időszakban a bakui
munkásság körében tevékenykedett, s konspirációs tapasztalatokat is szerzett
§ ez
időszakban hatszor tartóztatták le, s Szibériában érte a februári forradalom
híre
- a
forradalom időszaka
o
1917 őszén Pétervárra ment, ám ott – az ezzel
ellentétes későbbi mítoszokkal szemben – nem vett részt az októberi
hatalomátvételben
o
bázisát növelendő – kezdetben óvatosan – pozíciókat
szerzett híveinek, elsősorban azoknak, akiket még a Kaukázuson túlról megismert
o
igazi politikus volt: már a 20-as évek elején
bepoloskázta pártbeli ellenfelei telefonjait
- személyisége
o
a zárkózott, bizalmatlan és mogorva Sztálin –
akiből hiányzott Lenin józansága, ugyanakkor diktátori hajlamokkal rendelkezett
– mindent megtett, hogy a forradalom eseményeit személyes hatalmának
kiépítésére kamatoztassa
o
ez idő tájt kezdte kialakítani azt a sajátos
modort, amely környezete számára is kiismerhetetlenné tette: halk szavú,
megfontolt, lassú beszédű, rezzenéstelen arcú emberré lett, aki mindig
vigyázott arra, hogy olyat ne mondjon, amit később felhasználhatnak ellene
o
pályafutását elemezve számos történész
állapította meg, hogy a gyanakvó természetű Sztálin a hatalmat önmagáért
szerette
Sztálin,
a diktátor
-
Sztálin pár év alatt önkényuralmat, vagyis diktatúrát
épített ki
-
leszámolások
o
koncepciós perek
§
nyilvános tárgyaláson a vádlott bevallotta bűnét
§
az egész egy színpadi előadásra hasonlított
·
betanult szövegeket mondtak
·
nem történt váratlan: a vádlott beismerte
bűnösségét
·
az ítélet is előre megvolt
§
Miért vallhatták be bűneiket?
·
kínozták őket
·
sokan egy furcsának tűnő okból: mert a pártért
teszik, a pártnak ez a jó
o Kik
voltak az áldozatok?
§
Sztálin közvetlen politikai ellenfelei
§
magas rangú bolsevik politikusok ellenfelei
§
és így szépen lefele: egy tartományi
pártfunkcionárius is elérhette szomszédja bebörtönzését, kivégzését
§
a terror áldozatai exponenciálisan nőttek: egy
magas rangú politikust bevádoltak, az alatta elhelyezkedő, vele kapcsolatot
ápolók is ezután a vádlottak padjára kerültek és így tovább
o
Milyen mértékű volt a vérengzés?
§
2 év alatt (1936-1938) kb 4.5-5.5 millió letartóztatásra,
800-900 ezer halálos ítéletre kerülhetett sor
o Ki
a felelős ezért a durva diktatórikus vérengzésért?
§
felelőssége nem csak egy embernek van ebben,
pláne több millió ügyet nem indíthatott Sztálin
§
tehát a rendőrfőnökökig sokaknak megvan a
személyes felelőssége, a legtöbb ügy nem köthető közvetlenül Sztálinhoz
§
Sztálin mintát adhatott sok helyi kis-Sztálinnak
o
GULAG
§ akit
nem végeztek ki munkatáborba küldtek, ahol nagyon nehéz körülmények között
komoly fizikai munkát végeztek az elítéltek
§ sokan
soha nem tértek haza
-
pár konkrét per
o
leszámolás Trockijjal és híveivel
§ belső
száműzetése után Trockij 1929-ben emigrált és ott írta Sztálint bíráló műveit
§ Sztálin
1940-ben Mexikóban egy orgyilkossal ölette meg
o
leszámolás Kirovval
§ 1934-ben
kiderült, hogy a főtitkár ellen komoly politikai ellenzék szerveződik
§
a KB-be ugyanannyi delegált volt, mint hely,
tehát nem volt tétje a választásnak, de ki lehetett húzni nevet a jelöltek
közül
·
az 1225 küldöttből 100 húzta ki Sztálin nevét és
csak 3 Kirovét
·
később derült ki, hogy valójában 300 fő húzta ki
Sztálin nevét, de Sztálin kozmetikázta az adatot
·
nem is lett hivatalosan kihirdetve az eredmény
soha
§
egyesek összebeszéltek és egy Sztálin ellenes
hangulat alakulhatott ki köztük, ezt Sztálin is tudhatta
·
Sztálin problémája az volt, hogy nem tudta kik
szavaztak ellene, hiszen a neveket csak ki kellett húzni
·
1938-ra a kongresszus küldötteinek több, mint
80%-a meg lett gyilkolva
§ gyanús
körülmények között meggyilkolták Kirovot is – azóta kiderült, hogy a parancsot
Sztálin adta ki
o
a hadsereg lefejezése
§ koholt
bizonyítékokat adtak át a szovjet tisztikar állítólagos német kapcsolatairól
§ a
Szovjetunió 5 marsalljából 3-at, 57 hadtestparancsnokából 50-et, 186
hadosztályparancsnokából 154-et, 456 ezredeséből 401-et végeztetett ki
§ ennek
1941-ben katasztrofális következményei lettek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése