6. osztály_órai jegyzet_Az alkotmányos monarchia és Franciaország

-          Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?

o   Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött

o   ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni

-          az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?

o   a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába

§  a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült, ahonnan többször is sikertelenül próbált visszatérni

o   megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk

§  a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban

§  Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át

§  ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1689)

Az alkotmányos királyság

-          az alkotmányos királyság lényege

o   korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült

o   az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak

o   azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz

o   a három hatalmi ág el van választva

§  törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket

§  végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet

§  igazságszolgáltatás / bíráskodás

§  ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást

·         tehát a bíráskodásba senki sem szólhat bele

-          Nézzük mi is pontosan a király szerepe ebben a rendszerben!

o   példaként a mai Angliára és II. Erzsébetre is gondolhatunk

o   a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van

§  ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét

§  az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja

-          Kinek a kezébe került a fő hatalom?

o   a parlament

§  ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába

o   De kik alkotják a parlamentet?

§  a képviselők, akiket a nép választ meg

§  korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés

§  van viszont vagyoni megkötés

§  ekkor még csak az állampolgároknak csak kis százaléka rendelkezett választójoggal

§  a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele

A francia abszolutizmus fénykora

-          Franciaország, mely a középkorban erős államnak számított a 16. századi változások után egy jó évszázadra lemaradt a vezető pozícióktól, aminek két fő oka volt

o   a gazdaságban Franciaország nem használta ki a tőkés termelés nyújtotta lehetőségeket

§  létrejöttek az első manufaktúrák, de a vállalkozók csak igen csekély mértékben alkalmaztak a szegényparasztokat, ezért nem alakult ki olcsó szöveteket tömegesen előállító posztóipar

-          a klasszikus abszolutizmus Franciaországban alakult ki

o   itt a Bourbon-dinasztia került hatalomra, általában Lajos nevű királyokat adtak (XIII-XVI. Lajosig)

-          leghosszabb ideig XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodott

o   72 éven keresztül, mindössze 5 éves volt apja halálakor, amikor trónra került

§  természetesen egy ideig régens uralkodott helyette

§  ő volt a leghosszabb ideig uralkodó európai király

o   ő mondta: „Az állam én vagyok.” – ami az abszolutizmus legjellemzőbb összefoglaló mondata

o   állandó hadsereget szerelt fel és folyamatos háborúkat viselt

§  a hadsereg jellemzői

·         a hadsereg létszáma 250000-re nőtt

·         kötelező egyenruha – a modern tömeghadseregek alapjai jelennek meg

·         az egyik hadügyminisztere találta fel a szuronyt

o   közelharcra is alkalmassá váltak a katonák

§  szinte minden környező álam ellen vezetett hadjáratokat (Hollandia, német államok, Spanyolország és Észak-Amerikában is igyekezett megvetni a lábát)

·         legnagyobb háborúja a spanyol örökösödési háború volt, ahol a meggyengült Spanyolországért háborúzott a Habsburg Birodalommal (1701-1714)

§  háborúi többnyire sikertelenek voltak, viszont a királyi kincstárat kiürítették, így ezután Franciaország folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött

-          Miért hívták XIV. Lajost „Napkirály”-nak?

o   a Nap mint szimbólum végigkísérte uralkodását

§  uralkodóvá szentelése után Az éjszaka című balettben a napfelkeltét személyesítette meg

§  XIV. Lajos számos festményen örökíttette meg magát "Napkirályként"

§  a királlyal megszemélyesített uralmi rendszer, az abszolutizmus műve volt: ahogy a Nap fénye beragyogja a Földet, úgy ragyogja be a király hatalma birodalmát

·         a napkultusz egyúttal az uralkodói hatalom földöntúli, isteni eredetét is szimbolizálta

-          hatalmának szimbólumává a versailles-i palota vált

o   a gyönyörű építészeti remekmű mellett maga az udvartartás is figyelemre méltó volt

o   nagy lakomák (10-12 fogás), vadászatok a jellemzők

o   a francia udvar minden királyi udvar mintája és példaképe lett

Közép-Európa az újkorban

-          Közép-Európa történelmét folyamatos háborúk jellemezték a 16-17. században

-          a legjelentősebb az 1618 és 1648 között zajló 30 éves háború volt

-          okai

o   katolikusok és protestánsok harca

o   a Habsburg uralkodók megpróbáltak egyesíteni és központosítani a Német-római Császárság sok kis államát

o   az európai vezető szerepért a Habsburgok és a Bourbonok Franciaországa között

-          Mely országok vehettek benne részt?

o   nagyon sok ország belekeveredett

o   a harcok elsősorban német területeken folytak

o   a háborúba Franciaország, Dánia, Svédország, de Erdély is bekapcsolódott