5. osztály_órai jegyzet_A birodalom válsága


A császárság 3. és 4. századában egyre több és különféle változás és probléma jelentkezett a birodalomban.

Gazdasági tényezők

-       a gazdaság fejlődése lelassult
-       a nagy hódító háborúknak vége, a birodalom kicsit, de elkezdett zsugorodni – ennek a gazdaságra is komoly hatásai voltak
o   munkaerőhiány lépett fel
§  a rabszolga utánpótlás csökken
·       oka: a nagy háborúknak vége
o   a rabszolga-munkaerőt pótolni kell: bérlő-rendszer kialakulása
§  megjelennek a rabszolgák mellett a szabad bérlők
§  terményhányadot adtak a föld birtokosának
·       elsősorban a felszabadított rabszolgák közül kerülnek ki a bérlők
-       a piacra termelés csökken
o   a bérlők magukat a rabszolgáknál sokkal jobban látták el, így kevesebb terményt próbálnak eladni
-       a kereskedelmi forgalom csökken
o   hiszen kevesebb termék jut a piacra
o   városok ellátása nehezebb
o   az emberek többsége önellátó nagybirtokokra költözik
-       az állam bevételei csökkennek
o   a kereskedelmi forgalom és a termelés csökkenése az államra is kihatott
§  a birodalom bevételei a háborúkból, a kereskedelemből apadtak
§  a megnövekedett létszámú hadsereg, a hivatalnokréteg és a költséges udvartartások nagy pénzeket vittek el
o   újabb és újabb adókkal próbálták a császárok növelni bevételeiket
§  ez a gazdaságot csak tovább lassította, hiszen az embereknél kevesebb pénz maradt, így kevesebbet is tudtak vásárolni

Politikai tényezők

-       a probléma
o   uralma első kilenc éve alatt Diocletianus császár folyamatosan a birodalom egyik végéből a másikba volt kénytelen szaladni, hogy a rendet mindenhol fenntartsa, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a birodalom egész egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy egy ember kormányozza
-       a megoldások
o   négyes uralom
§  két idősebb császár fog uralkodni, egyikük keleten, a másik nyugaton, és mindkettőjük mellé egy-egy fiatalabb császár is ki lesz nevezve
§  amikor egy idősebb császár lemond vagy meghal, akkor automatikusan a megfelelő helyettese vegye át a helyét és jelöljön ki egy új fiatalabb császárt a maga helyére - ez megoldotta volna az öröklés problémáját
§  így elérte, hogy mindig legyen a császári testület tagja jelen ott, ahol egy teljhatalommal bíró személyre van szükség
§  azonban hamar kiderült, hogy a társcsászárok közötti hatalomért folyó harc polgárháborúval fenyegethet
o   a birodalom kettészakadása
§  lényegében ez is a túl nagyra nőtt birodalom problémáját próbálta megoldani
§  Theodosius császár két fiára nem az egész birodalmat hagyta, hanem felosztotta kettejük között
·       a Kelet-római Birodalom központja a Constantinus által alapított Konstantinápoly lett, ez a mai Isztambulé
§  a Nyugat-római Birodalom központja pedig Mediolanum, a mai Milánó

A germán támadások

-       a népvándorlás
o   elindulásának oka: a 2-3. századra Belső-Ázsia sztyeppövezetei a felmelegedő éghajlat hatására kiszáradtak
o   a népvándorlási hullám a dominó-elv alapján működik: a nyugatra nyomuló népek egymást nyomjál és kényszerítik a mozgásra
§  hunok
·       nomád, nagyállattartó nép
o   Belső-Ázsia pusztái felől érkeznek
·       a keleti gótok elleni győzelmükkel indítják el a germán népek nyugatra nyomulását
·       Attila uralkodása alatt élték fénykorukat, birodalmuk központja a Tisza mentén, a mai Magyarország területén volt található
·       Attila halála után gyorsan szétesett a nagy kiterjedésű állam
-       germán népek
o   tagjai a Kr. e. I és Kr. u. III. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép-, és Kelet-Európa vidékeit
§  keleti gótok, nyugati gótok, frankok, vandálok, angolok
-       a Római Birodalom és a germánok viszonya
o   beszivárgás
§  a germán egyének nem népként, hanem egyesével, kis csoportokban beköltöztek a birodalomba
·       a hadseregben a 3. század végétől jelentek meg
o   a testőrgárda Constantianus idején már kizárólag germánokból állt
·       hivatalnokok, hadseregek főparancsnokai lesznek
·       az 5. századtól már a nevüket sem latinosítják

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk