7. osztály_órai jegyzet_Az állóháború

Milyen haditerveik voltak a katonai tömböknek?

• a német haditerv - Alfred von Schlieffen vezérkari főnök dolgozta ki ezért Schliffen-tervnek nevezik
• a terv lényege az volt, hogy Németország ne harcoljon egyszerre a franciák és az oroszok ellen, mert ezt a kétfrontos háborút nem tudná megnyerni
• először az egyiket kell legyőzniük, aztán a másikat, Anglia pedig reményeik szerint semleges maradna, vagy nem tudna sokat segíteni
• a 19. századi jellegű háborúkból indultak ki: gyors, nagy erejű koncentrált támadással gyorsan befejeződik a háború
• Ki volt különben az a hadvezér, aki kifejlesztette ezt a fajta hadviselést?
• Napóleon, kicsit több mint 100 évvel korábban és a 19. század háborúi nagyrészt így folytak
• Hogyan gondolták megoldani azt, hogy egyszerre csak az egyikkel küzdjenek?
• úgy gondolták, hogy az oroszok nagyon lassan tudnak mozgósítani, hiszen nincsenek korszerű vasútvonalaik, gépesített csapataik
• vagyis először gyorsan legyőzik a franciákat, Schlieffen erre 6 hetet adott; s addig a Monarchia könnyen feltartóztatja a lassan elkészülő Oroszországot
• majd az oroszokat 1 hónap alatt legyőzik
• híres mondás a német uralkodótól, II. Vilmostól a német katonákhoz: Mire a falevelek lehullanak önök otthon, lesznek, szeretteik körében, győztesen.”
• a háború ugyanis augusztusban tört ki

• az antant
• ők is hasonlóan gyors befejezésben gondolkoztak, de országaik nagyobb tartalékai és utánpótlási lehetőségei birtokában egy elhúzódó, védekező háború megnyerésére is képesek voltak

A front fogalma

• Mielőtt rátérnénk a hadmozdulatok megtárgyalására egy fontos fogalmat tisztáznunk kell. - a frontok
• Mit az a front?
• az egymással hadban álló felek érintkezési vonala illetve harci területe
• Mit jelent, ha egy katonát a „frontra” irányítanak?
• egyből harcolni fognak, nem valami utánpótláshoz kerülnek
• a világháború eseményeit az alapján tárgyaljuk meg, hogy melyik fronton és melyik évben történtek
• a háború elejétől meglévő legnagyobb frontok
• nyugati: a németek és a franciák állnak szemben egymással
• keleti: Oroszország és a Monarchia között
• balkáni: Monarchia és Szerbia
• később újabb frontok nyíltak, ezeket akkor tárgyaljuk

A háború első szakasza (1914-1916)

• a legfontosabb jellemző: az előzetes tervek kudarca
• a háború gyors, pár hét alatti lezárása egy döntő ütközetben
• ez egyik félnek sem sikerült
• ún. állóháború alakult ki minden fronton
• a frontok nem mozdulnak, hanem állnak, a két hadsereg nem tud döntő csapást, áttörést bevinni, hosszú ideig, évekig őrlik egymás erejét
• Miért alakult ez így, ahogy egyetlen hadvezér sem számított rá? Miért változott meg a 20. század elejére teljesen a háborúk képe?
• a választ a technikai újításokban kell keresnünk, elsősorban pedig a gépfegyver feltalálásában és elterjedésében
• a gépfegyver önműködő, csak sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyver
• nyílt terepen egy védekező pozícióban lévő ember is felveheti a harcot egy tíz fős támadó csapat ellen
• Hogyan használták ezt a típusú fegyvert a harctéren?
• a hadseregek szögesdrótvonalak és földhányások mögé ásott lövészárkokba húzódtak, párhuzamos lövészárokállásokat építettek ki
• a gépfegyverek egymást fedezve áttörhetetlen falat jelentettek a támadó gyalogság számára
• jellemzően az arcvonal két oldalára felállítva vetették be, ami azt jelentette, hogy nem szemből, hanem a támadó alakulatot a szárnyak oldaláról lőhette, sokkal nagyobb pusztítást okozva ezzel az ellenség soraiban
• később betonfedezékeket kaptak
• a robosztus, 40, 50, 60 kg-os fegyvert nem volt egyszerű dolog elcipelni
• a fegyverek 1915-re már a frontvonalak talán legfontosabb tényezőivé váltak
• Hogyan nézett ki egy támadás az állóháborúban?
• a katonai vezetők, akiket rabul ejtettek a kezük alá adott, korábban elképzelhetetlen erejűnek tartott hatalmas hadseregekben rejlő lehetőségek, úgy vélték, hogy még nagyobb támadóerőket harcba vetve leküzdhetik ellenfeleiket, így tovább erőltették az offenzív hadműveleteket
• általános feltételezésük az volt, hogy az ellenség legerősebb pontján támadva és ott erőfölényt létrehozva arathatnak győzelmet, ezért a rendelkezésre álló katonákat és hadfelszerelést ezekre a pontokra koncentrálták
• természetesen az „ellenség” is ezt tette: növelte védelmi erőfeszítéseit – tagolt (több lövészárokból, bunkerekből álló) frontvonalat alakított ki, tüzérséget és géppuskákat vonultatott fel, s az ellenség tüzérségi előkészítése alatt földalatti bunkerekbe menekítette embereit
• az „ütközetek” mindig ugyanazt a koreográfiát követték: többórás tüzérségi előkészítés után előrenyomult a gyalogság, hogy elfoglalja a szemben álló fél lövészárkait
• a rohamozók átvergődtek a saját tüzérségük által „holdbéli táj”-já változtatott, szögesdrótakadályokkal tűzdelt frontok közti senkiföldjén, majd megtizedelve elérték (ha elérték) az ellenfél árkait
• ez idő alatt a védelemnek módjában állt felkészülni, a tüzérség által összelyuggatott terepen újabb géppuskafészkeket építeni, esetleg a szétlőtt első vonalakból a gyakorta érintetlenül maradt hátsókba húzódni
• így aztán a rohamozókat számos esetben érte kínos meglepetés: mikor elérték az ellenséges vonalakat, ott senkit sem találtak, a mögöttük lévő fedezékekből viszont halomra lőtték őket
• mind a nyugati, a keleti és a balkáni fronton is állóháború alakult ki
• az állóháborús harcmodor legismertebb és legjellemzőbb ütközete a nyugati fronton zajló verduni csata volt
• 1916. fenruárjában a németek a stratégiailag jelentéktelen verduni erőd ellen indítottak támadást
• úgy gondolták, hogy a franciák nem hagyják veszni az erődöt, amit ha a németek elfoglalnak, akkor felőrlik a támadó francia alakulatokat
• de az erőd teljes elfoglalása nem sikerült, s egy idő után a németek számára is szimbolikussá vált a verduni küzdelem
• december közepéig 1 millió katona életét követelő harcok folytak
• az egész háború szimbólumává vált, verduni vérszivattyúnak is nevezték