7. osztály_órai jegyzet_A Párizs környéki békék

• a békekonferencia
• 1919. január 18-án nyílt meg a versailles-i palota Tükörtermében a békekonferencia
• az egyes államokkal kötött béke azt a nevet viseli, hogy melyik palotában írták alá a dokumentumokat
• Hol írták alá a magyar békeszerződést?
• a Trianon palotában Versailles-ben, innen kapta a nevét a békeszerződés
• Kik is döntöttek a békéről?
• a győztesek közül a többségnek nem volt nagy beleszólása a döntésekbe
• a „Nagy Hármas” gyakran informális beszélgetéseken döntött országok sorsáról
• az angol miniszterelnök: Lloyd George
• a francia elnök: Clemenceau
• az amerikai elnök: Wilson
• utóbbi lett volna a legengedékenyebb és leghiggadtabb, de főleg Clemenceau erőszakosságán nem tudott csillapítani
• a legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, hanem csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket
• Szovjet-Oroszország képviselőit sem hívták meg, pedig ők a győztes oldalon voltak
• azért, mert a bolsevikok szélsőséges uralmát nem ismerték el Európában
• minden háborút békekötés zár le – a vesztes kötelezettségei:
• elvesznek területeket
• nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
• ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
• hadseregének nagyságát korlátozzák
• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• pontjai egy liberális világgazdaság megteremtését is célozták
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• a Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom
• előbbi felbomlott, Törökország elvesztette területének háromnegyed részét
• új államok jönnek létre
• Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, balti államok
• problémák ezekkel az államokkal:
• nem voltak nemzetállamok, hanem több kisebbség is élt bennük
• több millió magyar került Romániához, Csehszlovákiához vagy Jugoszláviához
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Németország nyugati részén, a Rajna bal partján 50 kilométeres sávban nem lehetett haderő
• Németország összes gyarmatát is elvesztette
• Lengyelország egy kis folyosót (korridor) kapott a tenderhez Németország területén keresztül
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• emellett kimondták, hogy tiltják Németország és Ausztria egyesülését, ezt németül Anschluss-nak nevezzük
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• ezt nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)