6. osztály_órai jegyzet_A reformáció irányzatai és a katolikus megújulás


-          a reformáció irányzatai
o   Luther kezdetben csak a keresztény egyházat akarta megváltoztatni, átalakítani, de végül a keresztény egyházon belül egyházszakadás következett be
§  ebben szerepe volt annak is, hogy a pápa 1520-ban kiközösítette, és eretneknek nyilvánította Luthert
§  a korábbi gyakorlathoz ragaszkodók alakították a katolikus egyházat
·         főleg Dél-Európában, Bajorországban, Lengyelországban maradt erős
·         élén a pápa áll
§  az új irányzatokat protestáns egyházaknak nevezzük
·         protestálni azt jelenti tiltakozni, Lutherék tiltakozására utal a kifejezés
·         azonban a lutheri elveket vallók között is hamar nézeteltérések alakultak ki egyes kérdésekben
·         végül négy nagyobb protestáns egyház jött létre
§  Miért alakultak ki egyből irányzatok?
·         a reformáció valamilyen szempontból minden réteget magával ragadott, de mindenki mást helyezett a tanok középpontjába
·         minden réteg úgy értelmezte a papság feleslegességének elvét, ahogyan érdekeinek legjobban megfelelt
o   a tartományfejedelmek rögtön arra gondoltak, hogy ha nincs szükség az egyházra, akkor az egyház birtokait szét lehet osztani
o   a polgárság ezzel szemben úgy gondolta, hogy az egyház hiányában az ünnepek is megszüntethetők, vagyis dolgozni lehet azon napokon is, és az adományozás is feleslegessé válik
o   a parasztságnak az kedvezett leginkább, hogy így nem kellett volna tizedet fizetnie
o   evangélikus (lutheránus) irányzat
§  Luther elveinek követői az evangélikus irányzatot alakították meg
§  az északi és a középső német területeken és Skandináviában terjedt el
§  főleg a fejedelmek és a gazdagabb nemesek körében terjedt, akik az egyházi birtokokra szerették volna rátenni a kezüket, ha már egyházra nincs szükség
o   református (kálvinista) irányzat
§  az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, a vallás kiterjesztője Jean Calvin, magyarosan Kálvin János volt
§  jellemzői
·         Kálvin egyszerű és szegény egyházat hozott létre
o   olcsó, ésszerűen berendezett egyház, a templomok pompájával élesen szembefordulnak
·         a kálvinizmusra jellemző hívő a nem kételkedő és nem alkuvó ember, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy betöltse azt a hivatást, amire Isten megteremtette
o   a vagyont nem az élet élvezetére kell fordítani, hanem a közösség és az egyén javára újból befektetni
·         elterjedése a polgárság körében volt a legnagyobb és a legvárosiasabb területen, Svájcban, Németalföldön és Franciaország egyes részein, majd később Magyarországon is
o   újrakeresztelkedők irányzata
§  mint minden egyházi reformmozgalom idején kialakult egy irányzat mely a vagyoni egyenlőségek megszűntetését tűzte ki célul
§  főleg a népi tömegek, a parasztság körében terjedt
§  azt gondolták, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet tudatosan a hite mellett, így akkor keresztelkedtek meg, innen a név (valójában nem újrakeresztelkedtek, csak felnőtt korban)
o   szentháromságtagadó vagy unitárius irányzat
§  az egyistenhit nevében megkérdőjelezték Krisztus isteni voltát és a Szentlélek létét
§  hasonlított a kálvinizmushoz, szintén a polgárság körében terjedt
§  Calvin elfogatta az irányzat vezetőját, Miguel Servetot és kivégeztette – Vajon miért?
·         a születő vallások közt nagy volt a verseny a hívekért, két, hasonló tömegbázist megcélzó irányzat nem férhetett meg hosszú ideig egymás mellett, Kálviné volt az erősebb
§  elterjedése
·         az üldöztetés után Lengyelországban és Erdélyben alakult ki unitárius közösség

-          katolikus megújulás
o   a katolikus egyház természetesen nem nézhette tétlenül a reformáció folyamatát, reagálniuk kellett
o   Milyen módon lehetett a „lelkeket megmenteni” a katolikus egyház számára?
§  erőszakosan is fel lehetett lépni
·         az inkvizíció felélesztése
o   Mi ez az inkvizíció?
§  egyházi törvényszék, melynek feladata volt az eretnekek kinyomozása és megbüntetése
·         célja a tévtanok felszámolása, a lelkek visszahódítása
§  érvekkel: megmutatni a híveknek, hogy a katolikus vallással jutnak el a mennyek országába
·         jezsuita rend létrehozása
o   egy speciális szerzetesrend, melynek célja a hívek visszahódítása a katolikus egyház számára
o   rendkívül tanult, művelt, a Bibliát nagyon pontosan ismerő szónokok voltak
o   anyanyelven prédikáltak
o   magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre
o   ők azok, akik fel tudják venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
o   rettegettek voltak, mert egy idő után megkapták az inkvizíció működtetésének a jogát is
·         a katolikus egyház is változtat
o   megtiltják a búcsúcédulák árusítását
o   a legfontosabb a papság fegyelmének a helyreállítása
§  a pápaság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása
§  kimondják az egyházi méltóságok halmozásának tilalmát
§  az egyházfőnek saját egyházmegyéje területén kellett tartózkodnia, felügyelnie kellett a vallási életre, s a teológia oktatására
o   papnevelő intézetek, iskolák felállítása – a katolikus papok új generációja így már műveltség és szónoki képességek terén is fel tudta venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
o   zarándoklatok, búcsújárások, körmenetek tartása
·         a barokk
o   az ellenreformáció megjelenésével vette kezdetét az új művészeti stílus, a barokk megjelenése és elterjedése
o   a katolikus egyháznak az egyszerű hívőket el kellett kápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára
o   a barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel próbálták ezt elérni

-          vallásháborúk
o   a reformáció utáni évtizedeket a vallásháborúk és vallási konfliktusok jellemzik Európában
o   az inkvizíció brutalitása is ekkor éri el tetőpontját
o   a rendkívül nagy pusztítást okozó harmincéves háború is vallási alapon tört ki
o   a Szent Bertalan-éjről a könyvben is olvashatunk - házi feladat ezt megtenni

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok