5. osztály_órai jegyzet_Mondák és a "kitett gyerekek mítosza"
Róma alapítása – mondák és a történészi vélemények
-
Aeneas
o Vergilius
ír róla hőskölteményt
o egy
halandó király és Aphrodité istennő fia volt
o a
trójai
uralkodócsaláddal oldalági rokonságban állt
o Trója
elestekor trójai menekültek kis csoportjával húsz hajón elindult nyugat felé
o a
hosszú bolyongás tengeren és partokon sok mozzanatában Odüsszeusz
élményeit idézi
o végül
Itáliában kötött ki és alapította meg Alba Longa városát
o utódai
háromszáz évig uralkodnak Alba Longában, mikor nagy meghasonlás támad Numitor és Amulius között
o a
gonosz Amulius elűzi idősebb testvérét, Numitort, így került Alba trónjára
§ bátyja
fiúgyerekeit megölette, lányát, Rhea Silviát Vesta papnővé tette
o Rhea
Silvia erőszak áldozata lett és ikreket szült, apának Marsot mondta
o csecsemőkorukban
kitették az ikreket
o anyafarkas
szoptatta őket, majd egy pásztorcsalád nevelte fel őket
o felnőve
sereget toboroznak és megölik Amuliuszt, a gonosz királyt, nagybátyjukat
o Romulus
és Remus elmegy Alba Longából és új várost alapítanak: Rómát
o el
kell dönteniük, hogy ki uralkodjon: madárjóslatot kérnek, ami Romulusnak kedvez
o Romulus
megöli Remust
§ Remus
ugyanis gúnyolódva átugrik az épülő falakon és Romulus ezért megöli
o a
történet végső soron Mars istenhez, illetve Aphroditéhoz vezeti vissza a
rómaiak származását
A kitett gyerekek mítosza
-
Romulus és Remus történetéből a leghíresebb elem, hogy
kitett gyerekekből lettek uralkodók
-
az ókorban több, mint 120 hasonló történetet ismerünk
-
ezek az uralkodók, nem hagyományos módon, uralkodó
apjuk halála után jutottak a trónhoz, hanem erőszakos úton vehették át a
hatalmat
-
uralkodók viszont csak uralkodócsaládból származhattak,
hiszen ezek a családok kaptak az „ősidőkben” isteni felhatalmazást az
uralkodásra
-
a „kitett gyerek” mítosza azért alakult ki, hogy
valahogyan megmagyarázzák az erőszakos úton hatalomra jutók, hogy valójában ők
is uralkodócsaládból származnak és jogosan illeti meg őket a trón
Megjegyzések
Megjegyzés küldése