5. osztály_órai jegyzet_Karthágó elpusztítása és a köztársaság válsága

A harmadik pun háború

-          Karthágó megszegi a békét: Numidia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét

-          Kr. e. 146 Róma legyőzi Karthágót

-          Africa néven provinciát szerveztek

-          Milyen legenda köthető Karthagó lerombolásához?

o   lerombolták és sóval hintették be – ezt a legendát mindenki ismeri

o   egy történésznek, egy bizonyos R. T. Ridleynek 1986-ban jutott eszébe, hogy utánanéz ennek a történetnek

§  sok könyv ír a sózásról, de lábjegyzet egyik helyen sincs, annyira egyértelmű az egész

§  a probléma eleve az ezzel, hogy a só nagy érték volt, nagyon drága volt, furcsa, hogy egy elpusztított város megalázásához még sok sót is elpazaroljanak

§  Miért hintették be sóval a várost és mennyi só kellett ehhez? – Ez a sózás érdekes kérdés.

o   Mit tesz egy történész, ha egy ilyen kérdést kell megválaszolnia? – megnézi az egykorú forrásokat, jelen esetben az ókori irodalmat

§  Mi a helyzet az antik szerzőkkel?

·         a legtöbb történeti munkának elveszett a Karthágó lerombolásáról szóló része

·         a sószórás az egész római irodalomban egyáltalán nem található meg

§  a modern történészi irodalom

·         az első említés: 1905, Bertrand, aki úgy utal rá, mint egy mindenki által ismert történet

·         vagyis az ókortudományon belül mindenki által ismert közhellyé vált és senki nem gondolt rá, hogy utána kellene nézni

-          Mégis honnan jöhet a sózás legendája?

o   a bűnös város sóval való behintése nem csak Karthágónál kerül elő:

§  az Úr a Biblia szerint sóval tette terméketlenné a lerombolt városok földjét

o   a középkori krónikákban is megjelenik a sózás

§  a bűnös városoknak úgy kell bűnhődniük, ahogy az Úr elrendelte

-          Hogyan alakult ki Karthágó kapcsán a történet?

o   nem tudjuk, de talán egy középkori krónikaíró alkalmazta a bűnös város megbüntetésének általa vélt valószínű módját

A keleti terjeszkedés

-          a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is

-          ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom

-          a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el

Problémák a köztársaság kor végén

-          a parasztság elszegényedése

o   az elszegényedés okai

§  a háborúk távol tartották őket birtokaiktól

§  a rabszolgamunkát egy idő után nem tudták megfizetni

§  a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben

§  földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel

-          a hadsereg problémája

o   szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével

o   egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat

o   egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük

-          kialakul a városi nincstelenek rétege

o   a parasztság rétegéből alakul ki

o   földjét elvesztő, a városba, vagyis Rómába vándorló parasztokból kialakuló réteg

o   műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat

o   ismert mondás velük kapcsolatban: „Panem et circenses!” („Kenyeret és cirkuszt”!)

§  ingyen gabonaosztások, cirkuszi játékok – ez a két dolog, ami érdekli őket

o   egyetlen vagyontárgyuk volt – Mi lehetett ez?

§  a népgyűlésen szavazhattak

§  ezt a „vagyontárgyat” pedig áruba bocsátották

§  politikai ügyekben olcsón megvehetők voltak, erősödött a korrupció

-          a rabszolga-probléma

o   a Római Birodalomban a Kr. e. 1. századra már többnyire a rabszolgák végezték a termelést

o   Mikortól áramlik Rómába sok, háborúban megszerzett rabszolga?

§  a pun háborúk időszakától

§  a két háborúban 60-60 000 rabszolga került Rómába

o   Nézzük meg a következő ábrákat és fogalmazzuk meg, hogy hol dolgoztak a rabszolgák és mi határozta meg értéküket!

§  a rabszolgák helyzete

·         dolognak, beszélő szerszámnak tartották a rabszolgákat

§  Mi határozhatta meg értéküket?

·         fizikai állapotuk

·         szaktudásuk

·         a piac helyzete

§  Hol alkalmazták a rabszolgákat?

·         a dél-itáliai nagy állattenyésztő vagy gabonatermelő birtokokon

·         bányákban

·         gladiátorként

·         gályákon

·         nevelőként