8. osztály_órai jegyzet_Népmozgások a második világháború után

o   a háború pusztítása

o   mivel Magyarország (Romániával ellentétben) nem lépett ki a háborúból, a front több hónap alatt vonult át Magyarországon

o   ez hatalmas károkat okozott

§  a budapesti Duna-hidak mindegyike megsemmisült, az utakat, vasutakat is komoly károk érték

§  Budapest lakóházainak több, mint 70%-a megsérült

o   a háború utáni évek az újjáépítés évei voltak

§  a Dunán a Parlamentnél az ideiglenes Kossuth-hidat építették meg, ami 1957-ig volt forgalomban

o   népmozgások a háború után

o   a németek kitelepítése

§  Csehszlovákia és Lengyelország mellett Magyarországról is kitelepítették a németeket

·       Hitler gyakran a más országokban élő németek védelmével igazolta agresszív külpolitikáját

§  a németeket (a magyarokhoz hasonlóan) kollektíven bűnösnek mondták ki a háború okozta pusztításokért

§  ha valaki magát 1941-ben, a népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta, akkor a kitelepítés sorsága jutott

§  a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba

§  1946. április 27-én megkezdődött Sopronban a kitelepítés gyakorlati végrehajtása. Az egész eljárásra jellemző volt a visszaélés, a szabálytalanság, a törvényi előírások lábbal tiprása, az önkényesség és az erőszak. A rendelet előírásait számos esetben nem tartották be, gyakran éppen a törvényesség őrei, a rendőrség képviselői folyamodtak önkényes, jogellenes és brutális eszközökhöz. Különösen a mentesítések, a leltározás és a vagyonbiztosítás terén fordultak elő komoly visszaélések. "Nem volt jogvédelem; a nyers erőszak uralkodott mindenben. […] A kormányrendelet értelmében az áttelepítési névjegyzékbe felvetteknek jogukban állott, hogy a lista közzétételétől számított öt napon belül felfolyamodással élhetnek, újabb elbírálást kérve ügyükben. De ezzel mit sem törődtek, már másnap vitték is őket. […] olyan eset is előfordult, hogy valótlan adatok alapján telepítettek ki egyeseket, ha volt valamiféle vagyonuk, mert ez sem volt ám az utolsó szempont az elbírálásnál. […] Csak a kommunista párt tagjaival és a gyári szakmunkásokkal tettek kivételt" - írta az események átélője, Hanzmann Károly.

o   a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény

§  Csehszlovákia szerette volna Magyarországra telepíteni magyar lakosságát

§  a magyar kormány frappáns válasza: „Ha Csehszlovákia  a magyaroktól jövőjének biztonsága érdekében meg akar szabadulni, ami lehet egy nagyon helyes felfogás, akkor csupán a határt kell megfelelően kiigazítani, és nincs szükség arra, hogy embertelenül a lakosok százezreit mozdítsák ki helyükről.”

§  a szövetségesek nem járultak hozzá sem a határok átírásához, sem a kitelepítéshez

§  olyan határozatot hoztak miszerint annyi magyart telepíthetnek Magyarországra Csehszlovákiából, ahány magyarországi szlovák vállalja a Csehszlovákiába költözést

·       végül 73 000 szlovák települt át, Csehszlovákia viszont 110 000 magyart telepített ki

o   a magyarok elvileg kártérítést kaptak új lakhelyükön, de ez a gyakorlatban többnyire nem vagy csak kisebb mértékben valósult meg

o   sok szlovák családban nézeteltérések voltak a „menni vagy maradni?” kérdése miatt

o   a határon túli magyarlakta területekről spontán bevándorlás is jellemző volt a második világháború után

o   népbíróságok

§  a háborús bűnösök közül egyesek elmenekültek

·       főleg Dél-Amerika volt a kedvelt célpontjuk

§  a közel hatvanezer vádlott közül ötszázat ítéltek halálra, s közülük 189-et ki is végeztek

§   Imrédy, Bárdossy, Szálasi