8. osztály_órai jegyzet_Az egypártrendszer kialakulása

·         az MKP megkezdte az FKGP fokozatos fölmorzsolását, az ún. „szalamitaktika” alkalmazását

o   fellépésüknek a SZEB is nyomatékot adott

·         elemei

o   a Baloldali Blokk létrehozása

§  a kommunsita, a szociáldemokrata és a Parasztpárt hozta létre 1946-ban

§  ezzel lényegében egy nagy FKgP ellenes szövetség jött össze

o   tömegrendezvények

§  a Baloldali Blokk első tömeggyűlésén mintegy 300 ezren vettek részt

§  „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” és a „Földet vissza nem adunk!” jelszavakkal tüntettek a kisgazda képviselők ellen

§  az FKGP meghátrálásra kényszerült, országos elnöksége 1946. március elején bejelentette 20 nemzetgyűlési képviselőjének pártból való kizárását

o   támadás a civil szervezetek ellen

§  július elején a SZEB jegyzékére hivatkozva – melyben szovjet katonák ellen elkövetett merényleteket hozva fel indoklásul követelték egyes társadalmi szervezetek feloszlatását, a „reakciós” tisztviselők leváltását és a „papok uszításának” megakadályozását

§  Rajk László belügyminiszter mintegy 1500 társadalmi egyesület és ifjúsági szervezet – köztük a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek) és a Cserkészszövetség – feloszlatását rendelte el

§  ez a lépés lényegében a civil társadalmi szerveződések elleni támadás kezdete volt

·         koncepciós perek

o   a kommunisták olyan törvényt fogadtattak el a köztársaság védelméről, ami alapján könnyen perbe foghattak kisgazda politikusokat,, akiket lényegében koncepciós perekkel ítéltek el

§  a rendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) intézte a letartóztatásokat, vallatásokat

o   Kovács Béla elhurcolása

§  a belügyi hatóságok 1947 január elején jelentették be, hogy volt horthysta katonatisztek, hivatalnokok, politikusok csoportjának köztársaság-ellenes szervezkedésére bukkantak

§  a nyomozás a kikényszerített vallomások segítségével eljutott az FKGP főtitkárúig, Kovács Béláig, akit, bár az egész ügyről tudomása sem volt, a szovjet katonai hatóságok letartóztattak és a Szovjetunióba hurcoltak, ahol nyolc évet töltött fogságban

o   Nagy Ferenc lemondatása

§  a miniszterelnök 1947 május közepén szabadságra utazott Svájcba

§  itthon bejelentették a miniszterelnök lemondását, s hazatérése esetén perrel fenyegették

§  Nagy Ferenc a lemondó nyilatkozat utólagos aláírására és emigrálásra kényszerülttámadás a civil szervezetek ellen

§  utódja az MKP támogatásával a kisgazdapárt egyik jelentéktelen politikusa, Dinnyes Lajos lett

·         ő maga állítólag így fogalmazott: „Micsoda ország az, ahol én lehetek a miniszterelnök!”

A kékcédulás választás

·         1947 augusztusában új választásokat tartottak

·         ez volt a hírhedt „kékcédulás” választás

·         a lényege az volt, hogy a választási törvény lehetőséget adott a lakóhelytől távol lévők számára a névjegyzékkivonattal – kék cédulával – való szavazásra

·         ilyenekkel látták el a kommunista aktivistákat, akik ezután több helyen is leadták szavazataikat az MKP-ra

·         az ily módon szerzett szavazatok számát az egyes visszaemlékezők, illetve kutatók különböző nagyságúra becsülik, s az is vitatott, hogy mekkora szerepe volt a csalásnak a kommunisták győzelmében

·         a kisgazdapárt és az ellenzéki pártok együttesen a szavazatok több mint ötven százalékát szerezték meg, az MKP mindössze 22,3%- kal első lett

Az új kormány

·         az újjáalakult kormányban, melynek elnöke ismét Dinnyés Lajos lett, már öt kommunista miniszter foglalt helyet

Az egypártrendszer kialakulása

·         1947-48-ban több lépésben kialakult Magyarországon is az egypártrendszer

·         a kommunisták újabb támadásokat intéztek a kisebb pártok ellen

·         az első párt, amely ellen az MKP adminisztratív, majd jogi úton megkezdte a harcot, a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Part volt

o   az ún. peticios per azon a vádon alapult, hogy az MFP ajánlásgyűjtői hamisításokat követtek el a választási kampány idején

o   a bizonyítékokat erre az ÁVO nyomozói gyűjtötték

o   a per hatására Pfeiffer Zoltán az ország elhagyására kényszerült, a megválasztott 49 képviselő mandátumát megsemmisítették

·         1947 őszétől nemcsak polgári politikusokat, hanem jobboldali szociáldemokrata vezetőket is kiszorítottak a politikai életből

·         a két munkáspárt egybeolvadása

o   1948 januárjától a szociáldemokrata párt tagsága tömegesen kezdett átlépni az MKP-ba

o   döntöttek a két párt egyesüléséről

§  az egyesülési kongresszust 1948. június 12-14-e között tartották, az új párt a Magyar Dolgozok Partja (MDP) lett, élén Szakasits Árpád elnökkel, Rákosi Mátyás főtitkárral

o   a pártból kizárták a megbízhatatlan szociáldemokratákat, a párt kommunista vezetés alá került

§  később a szocdem kommunistákhoz közel álló Szakasitsot is börtönbe zárták

·         az egypártrendszer megteremtésére irányuló törekvés következő lépése az volt, amikor 1948 májusában Rákosi Mátyás felvetette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megteremtésének gondolatát

o   minden pártnak be kellett lépnie ebbe a szervezetbe, s a választásokon a pártok már nem önállóan indultak