6. osztály_órai jegyzet_Magyarország a Jagellók korában és a mohácsi csata után


A királyi hatalom gyengülése

-          Mátyás halála után a Jagellók szerezték meg a magyar trónt
o   II. Ulászló, majd tízéves fia, II. Lajos lett a király
-          a királyi hatalom jelentősen gyengült ez alatt
o   a bárók és a nemesek erősen befolyásolni tudták a Mátyásnál sokkal gyengébb kezű Ulászlót
o   Ulászló ragadványneve a „Dobzse” volt, ami azt jelenti „Rendben van.” – a király mindenre ezt mondta, a bárók bármit kértek teljesítette
o   a királyi bevételeknek egy idő után csak a töredéke folyt be a kincstárba, a bárók szerezték meg a bevételek jelentős részét
-          a trón körüli viszályok
o   a nemeseknek nem tetszett a gyenge király, így az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy a Jagellók kihalása után magyar királyt kell választani
§  itt elsősorban az erdélyi vajda Szapolyai Jánosra gondoltak
o   a Jagellók válaszul házassági szerződést kötöttek a Habsburgokkal
§  ez kimondta azt is, hogy a magyar trónt a Jagellók kihalása esetén a Habsburgok öröklik meg
o   a későbbiekben lesz még szerepe a két ellentétes végzésnek

A Dózsa György-féle parasztfelkelés

-          oka
o   mélyebb okai a gazdasági oldalról tárhatók fel
o   a parasztság gazdagabb rétege és a nemesség között gazdasági érdekellentét alakult ki
§  a gazdagabb parasztok szerették volna a nyugat-európai minták alapján megszüntetni a jobbágyi függést és valamilyen szabad bérlő státusszal felváltani azt
§  a nemesség azonban ragaszkodott a jobbágyokhoz, mert Kelet- és Közép-Európában a gabonatermelés virágzott és nagy bevételekhez lehetett jutni
·         Nyugat-Európában ezzel szemben az ipar és az állattenyésztés volt ekkor a húzóágazat
o   a parasztság helyzete a földesúri önkény miatt romlott is, egyre több robotot követeltek, így a parasztság szegényebb rétegei is elégedetlenek voltak
-          kitörése
o   1514-ben a pápa török ellenes keresztes hadjáratot szervezett
o   az Erdély területén, főleg parasztokból toborzott sereg azonban a nemesség ellen fordult
§  nagy tömegű jobbágysereget felfegyvereznek egy különben is feszült légkörben
o   a nemesek megpróbálták leállítani a sereg toborzását, de ekkor már késő volt és a nemesek ellenkezése még olaj is volt a tűzre
o   a sereg vezetője egy végvári katona, Dózsa György volt, róla kapta a történelmi esemény a nevét
-          lefolyása
o   rövid idő alatt nagyon sokan csatlakoztak a paraszti hadhoz, főleg a mezővárosok lakossága
o   több véres ütközet zajlott a felkelők és a nemesi csapatok között
o   pár hét alatt több megyére kiterjedt a felkelés
-          a nemesség győzelme a parasztsereg felett
o   a Temesvárt ostromló paraszti seregeket Szapolyai János erdélyi vajda fékezte meg
o   ezt követően az egész felkelést felszámolták
-          a megtorlás
o   Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültették, fejére izzó vaskoronát tettek
§  a kínzás és a kivégzés bestiális módon zajlott le
§  Dózsa alakja és halála sok művészt is megihletett
o   a parasztság nagy része nem kapott súlyos büntetést, hiszen a dolgos kezekre szükség volt a földeken
o   a legfontosabb büntetés a parasztság egészét érintette: megtiltották a szabad költözést, vagyis nem hagyhatták el földesurukat
§  ezt szakszóval „röghöz kötésnek” is nevezzük

-          Mohácsnál, 1526-ban a magyar sereg nagy vereséget szenved a törököktől

o   Mi volt a vereség oka?
§  az Oszmán hatalom megerősödik
·         I. Szulejmán (1520-1566) az új uralkodó
·         az Oszmán Birodalom rendelkezett ekkor a világ egyetlen állandó hadseregével
§  Magyarországon a gyenge kezű Jagellók uralkodtak
·         a bárók hatalma megerősödött, a királyi bevételek jelentősen lecsökkentek
·         a legnagyobb haderővel rendelkező Szapolyai János lekésett a csatáról
§  a túlerőben lévő törökök simán legyőzték a magyar sereget
§  a magyar felkészülésről sokat elmond, hogy a legnagyobb sereggel rendelkező báró, Szapolyai János erdélyi vajda lekéste a csatát
§  15 000 magyar halt meg, köztük a bárók, fő méltóságviselők és egyházi méltóságok közül is sokan
§  a fiatal király, II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt

-          kettős királyválasztás
o   az uralkodó halála után új helyzetbe kerül Magyarország, ugyanis a fiatal II. Lajosnak nem volt fia
o   azon már a kortársak is gondolkoztak, hogy a Jagellók kihalása után ki kapja a trónt
§  1505-ös rákosi végzés
·         a magyar rendek kimondták, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg nem választhatnak idegen uralkodót
·         erre hivatkozva a magyar rendek megválasztották új királynak Szapolyai Jánost
o   az ország legnagyobb földbirtokosa
o   erdélyi vajda
o   a legnagyobb haderő az övé volt
§  Mohácsról lemaradt, így 15000 fős serege megmaradt
§  a Jagelló-Habsburg családi szerződés
·         a rákosi végzésre volt válasz: házassági szerződés a Jagellók és a Habsburgok között, mely a dinasztiák kihalása esetén a másik uralkodását is jelenti
·         erre hivatkozva Habsburg Ferdinándot is királlyá koronázták
o   kezdetben pár nyugati megye segíti csak
o   olyan bárók támogatták, akik abban bíztak, hogy a nagy Habsburg Birodalom segítségével sikerülhet a török ellen hatékonyan védekezni
o   ő V. Károly testvére
o   mind Szapolyait, mind Ferdinándot törvényes, legitim módon választották magyar királlyá
-          a polgárháború
o   mind a két király elég erős, így hosszú ideig polgárháborús viszonyok jellemzik az országot
o   a Szapolyai- és a Habsburg-párt összetétele folyamatosan változott, mert a bárók mindig a többet ígérő oldalára álltak

-          a törökök helyzete és tervei
o   Mit csináltak a törökök a mohácsi csata után?
§  Szulejmán felgyújtotta Budát
§  a török foglyok tízezreivel, zsákmánnyal, pusztítva kivonult az országból
§  egyelőre nem akarták elfoglalni Magyarországot
·         egy ország megszállása nagy költségekkel és ráfordításokkal jár
o   katonaságot kell állomásoztatni ott
o   ki kell építeni a bürokráciát, vagyis a hivatalnokszervezetet: be kell szedni az adókat, irányítani a városokat, építkezéseket, templomokat építeni
·         e mellett a helyiek lázadozásával is folyton számolni kell
§  Mi lehetett a törökök távlati célja?
·         céljuk a középkori Európa politikailag és kulturálisan is legfontosabb városának, a Habsburg Birodalom fővárosának, Bécsnek az elfoglalása volt
·         ezzel az egyedüli komoly ellenfelüket, a Habsburg Birodalmat is térdre kényszeríthették volna
§  Hogyan foglalhatják el Bécset, ha Magyarországról kivonultak?
·         Magyarországot egy velük szövetséges, amolyan hűbéres államnak képzelték el
·         Magyarország átengedi a török sereget a Bécs elleni támadások alatt, esetleg hadseregével segíti is a törököket
·         ehhez természetesen az kell, hogy a magyar uralkodó a törökök embere vagy erős szövetségese legyen
-          Szapolyai és a törökök kapcsolata
o   van két olyan szereplőnk, akiknek saját érdekei szerint az együttműködés kifizetődő kapcsolatot jelent
§  Szapolyainak támogatás kell a polgárháborúban Habsburg Ferdinánd ellen, csak segítséggel tarthatja meg magyar királyi pozícióját
§  Szulejmánnak kell egy szövetséges magyar uralkodó
·         a török és Szapolyai tehát szövetséget köt - 1528-ban kötik meg az isztambuli szerződést
§  Szapolyai a török segítséggel Magyarország keleti felét és Budát is visszafoglalta Ferdinándtól, akié csak az ország nyugati fele maradt
-          török támadás Bécs ellen 1532-ben
o   a török támadás kudarcot vallott, ugyanis el sem jutottak Bécsig
o   Kőszeg vára feltartóztatta a törököt vagy egy hónapra
§  egy délszláv származású parancsnok védte a várat: a horvát Jurisics Miklós
§  50 000-es török sereg támadott
§  egy hónap után a döntő ostromra készültek a törökök, de meglepetésre Ibrahim nagyvezér egy kompromisszumos javaslattal állt elő: ha Jurisics megengedi hogy kitűzzék a török lobogót a várra elvonulnak
·         a párszáz várvédőt vezető kapitány ebbe beleegyezett
o   a török vereség okai
§  tudni kell, hogy a török haderőnek csak pár hónapja volt Bécs elfoglalásának tervére. ugyanis csak a nyári hónapokban lehetett hadműveleteket kivitelezni, hiszen télen a haderő ellátása nagyon nehézkes volt
§  az által, hogy Kőszeg feltartóztatta a törököt már nem lett volna idejük Bécsig elérni, majd visszajutni az Oszmán Birodalomba
§  történészek szerint elképzelhető, hogy nem volt véletlen a török kudarc, talán a törökök nem is akartak eljutni Bécsig
·         V. Károly császár ugyanis támogatta Ferdinándot és Bécsújhely mellett felsorakozott több tízezres hadseregétől ijedt meg Szulejmán

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok