5. osztály_órai jegyzet_A görög-perzsa háborúk második és harmadik szakasza

A háború második szakasza, Kr. e. 480-479

-       Xerxes taktikája

o   visszatért az első Dareiosz-féle támadáshoz

o   egy hatalmas szárazföldi perzsa hadsereg érkezett a görög területre

o   a perzsa sereg létszáma

§  Hérodotosz szerint 1 700 000 fő

§  a történészek logikája

·       ha egy katona egy nap 2 liter vizet iszik meg az 3 400 000 liter víz naponta

·       Hellasz viszont vízszegény, a létszám 200-250 000 főkörül lehetett, ami így is nagyon nagy szám

§  Miért nagyította fel Hérodotosz így a létszámot?

·       hogy fényesebbnek tűnjön a görög diadal

o   egy flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva

-       a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa haderőnek

-       az első ellenállás

o   a Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a perzsa haderőt

o   a görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt, akinek 4000 katona - ezek közül 300 spártai –, és további 3000, a környező városokból származó nehéz fegyverzetű katona állt a rendelkezésére

o   miután a perzsák nem tudtak áttörni a görög vonalakon, ezután a már említett elitalakulat, a Halhatatlanok ütköztek meg a görögökkel, de azok őket is feltartóztatták

o   egy helyi görög, bizonyos Ephialtesz elárulta a perzsáknak, hogy létezik egy hegyi ösvény, ami egyenesen a görögök táborába visz, az ezt védő 1000 hoplitán Xerxészék áttörtek

o   Leonidasz hazaküldte a spártaiak kivételével a görög haderőt

o   Miért maradtak a spártaiak?

§  mert ők sosem hátrálnak meg

o   a 300 spártai hősi halált halt a szorosban

-       a perzsák áttörtek és haladtak tovább Attika felé

-       Themisztoklész taktikája

o   úgy gondolta, hogy nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek a perzsák ellen

o   a flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat

o   Athén és Attika lakosságát Szalamisz és Aigina szigetére evakuálták

o   a perzsák feldúlták a kiürített Athént

-       a szalamiszi csata, Kr. e. 480

o   Themisztoklész csele: hamis üzenetet juttattott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát

o   a felkészült, könnyű mozgású triérészek azonban legyőzték a perzsa flottát

o   Miért nagyon fontos momentum a perzsa flotta kiesése?

§  az utánpótlás szállításának megakadályozása miatt

§  a nagy perzsa haderő minden ellátás nélkül ottmaradt a görög télben

o   a hátra maradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen megfogyatkozott és egyre fáradtabbá vált a görögök már könnyebben le tudták győzni

A háború befejező szakasza – Kr. e. 479-448

-       a háború utolsó szakaszában az athéniek vezetésével a görögök az Égei-tengeri szigetvilágból is kiűzték a perzsákat

-       a déloszi szövetség megalapítása, Kr. e. 478

o   a szövetség célja a perzsák elleni küzdelmek finanszírozása volt

§  közponjtja kezdetben Délosz szigetén volt, innen kapta a nevét

o   Athén és több, mint száz görög polisz volt a tagja

§  Spárta viszont nem lépett be a szövetségbe

o   kezdetben mindenki hajóállítási kötelezettséggel rendelkezett, ezekkel a hajókkal harcoltak a perzsák ellen

§  ezt később pénzben is megválthatták

o   a szövetség célja megváltozott miután a perzsák elleni háború véget ér

§  a szövetség tagjai lényegében Athén alattvalóivá váltak

§  továbbra is pénzt kellett befizetniük, de ezt Athén saját hatalmának erősítésére használta fel

·       a pénztár Déloszon volt, majd Kr. e. 454-ben a fokozódó perzsa veszélyre hivatkozva Athénbe szállították

§  a déloszi szövetségnek virágkorában 238 állama és 1,8 millió lakosa volt

§  Athén fegyverrel kényszerítette maradásra a kilépni kívánókat

·       ismerünk olyan történetet, hogy egy polisz nem akart fizetni, az athéni katonaság megjelent, a férfiakat lemészárolták, a nőket és a gyerekeket eladták rabszolgának – ez egy jelzés volt mindenkinek: így jár, aki nem adja be a tagdíjat

A szereplők sorsa – érdekesség

-       Militiadész sorsa: egy következő ütközetben súlyos lábsérülést szerzett és mozgásképtelen lett, kudarca lehetővé téve riválisainak, hogy kihasználják a kegyekből való kiesését, árulással vádolták és halálra ítélték, de a büntetést 50 talentum megfizetésére változtatták, azonban ez hatalmas, megfizethetetlen összeg volt az akkori időkben, börtönbe küldték, ahol meghalt, valószínűleg üszkösödés következtében

-       Themisztoklész sorsa: a Kr. e. 470-es években cserépszavazással száműzték Athénból, majd Perzsiában kapott menedéket Xerxésztől és itt élt haláláig, Athénban egy ideig a nevét sem lehetett kiejteni

-       Pauszaniasz spárati hadvezér (ő győzi le Xerxés seregét egy szárazföldi csatában) sorsa: meggazdagszik, mert Xerxésznek ő szerzi meg javait, rabszolganőit is, perzsa kapcsolatokat ápol, a görögök bevádolják, egy szentélybe menekül, ott nem lehet elfogni, de befalazták a szentélyt és éhen halt