5. osztály_órai jegyzet_A görög-perzsa háborúk

Mi a fő különbség a két állam polgárai között? Mitől „demokratikusabb” Athén?

Hogyan oszlik meg a társadalom?

-       Athén

o   40 000 teljes jogú athéni

o   110 000 családtag

o   30 000 bevándorló

o   100 000 rabszolga

-       Spárta

o   5 000 teljes jogú polgár

o   30 000 családtag

o   65 000 körüllakó

o   200 000 helóta

-       Athénban hasonló lakosságszám mellett jóval többen rendelkeznek polgárjoggal

-       Hogyan nevezhetjük Spárta államformáját?

o   arisztokratikus köztársaság

o   az arisztokrata családok idős tagjai irányították az állam életét

A spártaiak élete

-       Spárta katonaállam volt

o   Miért alakult ki ez?

§  mert a leigázott akháj népességet csak úgy tudták uralni, ha a spártai polgárok csak katonáskodnak

-       katonai nevelés

o   a nem elég erős gyerekeket kitették a Taigetoszra

§  Athénban az utcasarokra tették ki az ilyen gyerekeket – ez nem egyedi

§  nem ledobták őket, rabszolga-kereskedők vihették el őket általában

o   közösségi életforma

§  katonai táborokban éltek már kiskoruktól

·       nem otthon laktak, hanem nagy kollégium vagy laktanyaszerű közös épületekben

§  az egész közösség közösen étkezett

o   a megpróbáltatások eltűrésére nevelték őket

§  éhség, szomjúság, álmosság, kitartó menetelés

§  a spártaiak híresek voltak kitartásukról, keménységükről

·       egy spártai katona sohasem adta meg magát, utolsó leheletéig küzdött

§  keveset beszéltek, a hallgatást erénynek tekintették

-       peloponésszoszi szövetség

o   Spárta által vezetett katonai szövetség

o   háborúban együttesen viselik a költségeket

o   békében senki nem fizet semmit

o   a tagállamok autonómiát élveznek, Spárta nem szól bele a belügyekbe

 A görög-perzsa háborúk

A Perzsa Birodalom

A Perzsa Birodalomról egy olvasmányunk szólt.

-       a perzsák egy lovas nomád nép voltak, akik a Kr. e. 5. századra egy nagy birodalmat formáltak Ázsiában

-       Dareiosz királyuk hatalmas területeket hódított meg

-       hadseregük elsősorban könnyűlovas-íjász haderő volt

-       a hadsereg elitegysége, az ún. Halhatatlanok

o   10 000 főből állt ez az egység, és ha valaki elesett, akkor azonal pótolták a hadsereg más részéből, így számuk állandó volt

-       Kr. e. 492-ben a perzsa uralkodó, Dareiosz úgy döntött, hogy megtámadja és kifosztja a gazdag görög poliszokat

A görög hadsereg

-       nehézfegyverzetű gyalogságból állt

o   Kik alkották a hadsereget?

§  a poliszok polgárai: a polgároknak kötelességük volt a városuk megvédése

o   a polgároknak maguknak kellett megvásárolni a fegyvereket, a pajzsot, a sisakot

o   a gazdagabbak alkották a lovasságot, hiszen ők tudtak lovat is fenntartani

o   a legszegényebbek a segédcsapatokban harcoltak, vagy a hajók evezőseit alkották

o   harcolni egy görög polgár számára büszkeséget jelentett, már csak azért is, mert felszerelésükkel kifejezhették gazdagságukat is

-       a falanx

o   a görögök hadseregére egy nagyon speciális technika volt a jellemző, amit falanxnak hívunk

o   a katonák szorosan egymás mellett, hosszú sorokban sorakoztak fel

o   több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend alakult így ki, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége

o   8-16 sorban álltak a katonák, s a falanx akár másfél km. hosszúságú is lehetett (8000-fős létszámnál kb. egy km hosszú volt a phalanx)

o   az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az ellenséget legyőzni

o   ha valaki kisesett a vonalból a mögötte álló egyből előre lépett

A háború első szakasza

-       az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc

o   szárazföldi hadseregüket hajóhad is kísérte a part mellett

o   a szárazföldi haderő meglepő módon nagyon megfogyatkozott a thrák törzsek  támadásai miatt

o   hajóhaduk viharba kerül az Athósz-hegyfoknál, így kénytelenek voltak visszafordulni

-       a második hadjárat

o   Dareiosz két év múlva újabb hadjáratot indított a görögök ellen

o   ezúttal azonban más volt a taktikája

o   most nem szárazföldi sereggel, hanem flottával támadt

§  a hajóflotta Attikán tette ki a hadsereget

§  Mi lehetett az előnye és mi a hátránya ennek a taktikának?

·       hátránya, hogy jóval kevesebb katonát lehetett hajókkal átvinni görög földre, mintha egy nagy szárazföldi sereg indult volna el

§  a perzsák létszáma

·       Hérodotosz görög történetíró szerint 300 000 perzsa katona szállt partra Attikán

o   Melyik várost támadhatták meg?

§  Athén fekszik Attikán

·       Mennyire lehet hiteles ez a szám?

o   gyanúsan nagynak tűnik

·       Hogyan becsülhetik meg a számot a történészek?

o   megnézik, hogy egy korabeli perzsa hajón hányan férhettek el

o   egy hajóra 600 ember juthat

o   a 300 000 embert így legalább 500 hajónak kellett volna szállítani, ami nagyon valószínűtlen szám

o   a történészek számolása alapján ha a lovakat is beleszámoljuk nem lehettek többen 24000-nél

§  az athéniak létszáma

·       kb. 10 000 fős hadseregük lehetett

·       a hadsereg vezetője: Militiadész volt

o   az ő sisakját őrzik az athéni múzeumban

·       Spárta egy vallásos ünnepük miatt késve érkezett a csatára

o   a csata: Kr. e. 490, Marathón városa mellett

§  a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra

§  Miltiadész gyors támadásával a perzsa íjászokat próbálta blokkolni

§  a középső hadtest visszahúzódott, így be tudták keríteni a perzsákat

§  a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban lelte halálát

o   a marathóni futóról

§  Mi ez a legenda?

·       Miltiadész egy katonát küldött a 40 kilométerre fekvő Athénba, aki teljes menetfelszerelésben végigfutotta a távot, annyit mondott, hogy győztek, és teljes kimerülésében meghalt

§  Vizsgáljuk meg a történetet a történészek szemével!

·       Hérodotosz, a csata első leírója nem tud a futásról

·       Miért kellett volna Miltiadésznek egy fegyverzetben lévő katonát küldeni, s nem egy futárt?

§  a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosznál két „futás” is szerepel:

·       egy katona két nap alatt lefut Spártába (255 km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt maradtak távol, de ő nem hal meg

·       az athéni sereg kénytelen a győzelem után Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost veszélyeztetik

Változások a két államban

-       Athén – készülnek egy új perzsa támadásra

o   Themistoklész a leghíresebb athéni politikus ekkor

§  egy flottaépítési programot javasolt

o   a felállított hajóhad

§  200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett fel

§  előnye: nem nagy, ügyes mozgású

§  a legénységet a legszegényebb polgárok soraiból toborozta

§  harcmodor: orrával nekimegy az ellenséges hajónak és súlyos sérüléseket okoz

-       változás Perzsiában

o   Dareiosz halála után fia, Xerxész az új uralkodó