8. osztály_órai jegyzet_A világ pénzügyi rendszere a második világháború után

A Bretton Woods-i konferencia, 1944

• az ENSZ által szervezett pénzügyi konferencia, mely mai pénzügyi világunk alapjait rakta le
• a második világháború után a világ legerősebb gazdasági hatalmai megállapodtak egy új nemzetközi pénzügyi rendszer alapjaiban, amit Bretton Woods-i rendszer néven ismerünk

• a dollár szerepe
• a dollár az 1950-es évektől a világ legfontosabb pénzneme lett
• Mit jelent egyáltalán, hogy egy valuta a legfontosabb?
• Mi adta egy pénz értékét a közép- és az újkorban?
• a benne lévő arany és ezüst mennyisége
• lényegében a pénzből ki lehetett nyerni az aranyat, a pénz annyit ért, amennyi aranyat tartalmazott
• a papírpénzek megjelenésével ez kicsit megváltozott
• lényegében a bankok garantálták azt, hogy ha valaki be akarja váltani a papírpénzt, ezért megfelelő mennyiségű aranyat adnak
• a banknak tehát arannyal, aranyfedezettel kellett rendelkeznie
• aranystandard
• az első világháborúig a legerősebb pénzeket az arany értékéhez viszonyítva határozták meg
• az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az arany egy rögzített mennyiségével
• a központi bankok garantálták valutájuk korlátlan mértékű aranyra válthatóságát
• így az adott valuta megőrzi az értékét
• addig az angol font, illetve a francia és a holland pénzek töltötték be a világ vezető valutájának a szerepét
• a világ pénzügyi központja is London volt 1914-ig
• az első világháború hozza el a dollár valódi felemelkedését
• háborús időkben az államok általában elhagyják az aranystandardot, és frissen nyomtatott pénzből igyekeznek biztosítani a háborús kiadásokat
• amikor a háború 1914-ben elérte Európát, az országok nem is tettek másként
• amíg tehát Nagy-Britannia tőketartalékait szép lassan felemésztette a háború, az USA, amely csak 1917-ben lépett be abba, egyre nagyobb hiteleket tudott folyósítani az egyes államoknak
• tovább erősítette a dollár pozícióját, hogy az Egyesült Királyság 1919-ben kénytelen volt elhagyni az aranystandardot, és mire 1925-ben visszatért, a dollár már átvette a vezető szerepet a világban
• az Egyesült Államok második világháborúba való kései belépéséből még többet profitált
• a háború után lényegében képtelenség volt visszatérni az aranystandardhoz, mivel a világ aranykészletének szinte teljes egészét az USA birtokolta
• a híres Bretton Woods-i konferenciaán a világ legfontosabb fizetőeszközeit az amerikai dollár árfolyamához rögzítették, miközben a dollár értékét elméletben továbbra is az arany biztosította
• a dollár ma
• mára azonban a dollár a világ legerősebb fizetőeszközévé vált, és a nemzetközi kereskedelem meghatározó tényezője
• továbbá a megtakarítások szempontjából is a legnépszerűbb devizának számít
• ennek oka az USA puszta mérete és a pénzügyi piacokon szerzett hatalmas befolyása
• e mellett a pénz értékéhez elengedhetetlen, hogy azok a névtelen tömegek, melyek használják, megbízzanak benne
• a tartalékvaluta
• olyan pénznem, amelyben több kormány és nemzetközi szervezet a devizatartalékait tartja
• tartalékvaluták évezredek óta léteznek, lényegében mindig az a pénznem számított annak, amiben a nemzetközi pénzügyi tranzakciók zajlottak

• Világbank
• a Világbank 1945-ben alakult
• feladata
• a Bank eredeti feladata az volt, hogy a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson
• a Marshall-terv következtében viszont Európában nem volt jelentős igény e kölcsönökre
• a Világbank figyelme és pénze ezért a fejlődő országok felé irányult.
• a Világbanknak jelenleg 183 ország tagja
• a tagországok befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják
• a Világbank legnagyobb tulajdonosa az Egyesült Államok 17% körüli tulajdoni aránnyal 
• működése
• a Bank kölcsönöket biztosít fejlődő országoknak
• a Bank különleges esetektől eltekintve csak óriási beruházások finanszírozására hajlandó pénzt adni, úgy mint erőművek, gátak, autópályák
• ha egy ország kap világbanki hitelt, akkor ez jelzés a külföldi befektetők számára, hogy az ország fizetőképes, így érdemes befektetni
• ha az ország esetleg megtagadja a világbanki hitel visszafizetését, a külföldi befektetők villámgyorsan kimenekülnek, más bankok befagyasztják a hiteleket, tehát a tőkebeáramlás leáll
• ez az oka annak, hogy a világbanki hitelek 97%-át visszafizetik még a legszegényebb országok is, akár az utolsó erőtartalékaik felszámolása árán
• Nemzetközi Valutaalap
• angol rövítése: IMF (International Monetary Fund)
• egy washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet
• az 1944-es Bretton Woods-i konferencia döntött a létrehozataláról, működését pedig 1947-ben kezdte
• megalapításának fő oka a nemzetközi valutarendszer stabilitásának megteremtése volt, valamint a tagállamok gazdasági fejlődésének elősegítése
• a segítség főként kölcsönök formájában valósul meg, amely kiegészül az adott gazdaság reformjára irányuló szigorú feltételekkel

A gazdaság fő jellemzői a világháború után:

• fejlődés: a technikai fejlődés felgyorsult
• az ipari forradalom egy újabb szakaszba lépett
• Mi lehet a most megjelenő új húzóágazat?
• a számítástechnika
• a számítógép elméleti alapjait a magyar Neumann János fektette le
• alapvető gondolata a kettes számrendszer alkalmazása volt: a memória, a programtárolás, az utasításrendszer területein
• az első számítógépek számológépekből fejlődtek ki az 1940-es, 1950-es években
• K+F (kutatóintézet)
• a modern ipar egyik jelentős telepítő tényezője a kutatás-fejlesztés, röviden K+F
• a kutatás fejlődött talán a leggyorsabban, a magányos kutatás helyébe a nagy kutatóintézetek léptek
• célja a tudományos ismeretek bővítése, valamint gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozása, valamint a termelési folyamatok korszerűsítése
• a vállalatok részére a kutatások, fejlesztések jelentős hányada a technológiai parkokban történik (pl. Szilícium-völgy, USA; Graphisoft Park, Budapest)
• piacgazdaság vs. tervgazdálkodás
• a nyugati és keleti világ itt is elkülönült
• a felülről történő szovjet tervutasításos rendszer és a korszerűtlen nehézipar erőltetése a kommunista országok gazdasági lemaradásához vezetett, ami az életszinvonalon is erősen érződött
• a különbségek növekedése
• a fejlődéshez nagyon sok pénzre volt szükség, ami a szegényebb és gazdag országok gazdasága közti különbség növekedéséhez vezetett
• környezetkárosítás
• globalizáció
• a tőke, az áruk és az információ korlátok nélküli áramlása
• a gyártási folyamat szétszedése
• a gyártási folyamatot részekre bontották: egy-egy terméknek a részeit különböző országokban, akár különböző kontinenseken rakják össze
• így még gazdaságosabbá vált a termelés
• példánk az órán egy repülőgép volt
• európai integráció 

Új nagyhatalmak megjelenése

• Japán
• kistigrisek (Dél-Korea)
• oktatás fejlesztése
• a munkamorál (a lakosság szorgalma)
• „a későn jövők előnye”: csúcstechnológia bevezetése
• a második világháborúban vesztes Japán is szinte a nulláról kezdett építkezni

Olajválság

• oka: az 1973 őszén kitört arab–izraeli háború
• az Izrael támogatójának nyilvánított nyugati országok ellen hirdettek az arab országok olajembargót
• az olajhiány a benzin- és gázolajárak emelkedését vonta magával
• emiatt megkezdődött az üzemanyag felvásárlása, ami tovább növelte a hiányt, ezáltal az árak még magasabbra szöktek, amitől a pánik fokozódott, és így tovább
• az öngerjesztő folyamat ahhoz vezetett, hogy 1973 őszén a nyersolaj ára a hordónkénti 9 dollárról 36-ra emelkedett
• 1979-ben, a két nagy olajtermelő, Irak és Irán háborúja során újabb olajárrobbanás sújtotta a világgazdaságot, a nyersolaj ára hoszszabb időre hordónként 50 dollár fölé kúszott
• az 1973-as és az 1979-es olajárrobbanás nem azért következett be, mert nem volt elég olaj, hanem mert az olajforrások és -tartalékok zöme egy helyen, a Perzsa-öböl körzetében található, és ez bizonytalanná tehette a világ olajellátását
• ma is van olajáremelkedés, ami már annak a jele, hogy a világ olajbányászata lehetőségeinek a határához közeledik
• a gyorsan növekvő világgazdaság olajszükséglete már nem vagy alig fedezhető
• hatása a kommunista országokra
• az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása
• ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult
• a kommunista országok, hogy fenntartsák az életszínvonalat országaikban, nem merték az olaj árának növekedését a lakosságra hárítani, hanem inkább külföldi kölcsönöket vettek fel
• ez pedig hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat
• Magyarországon, mint akkori kommunista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését