5. osztály_órai jegyzet_A mükénéi civilizáció


A mükénéi civilizáció

-       kialakulása
o   a krétai minószi kultúra hanyatlásának idejében alakult ki egy hasonló civilizáció a görög szárazföldön
o   a Kr. e. 14. századra átveszik Kréta szerepét is
-       az államok erősített paloták körül alakultak ki
o   hasonlóan működtek, mint több az ókori keleti kultúrában megismert városállam
o   a mükénéi kor államai azonban jóval kisebbek voltak például a sumer városállamoknál, maximum pár ezren lakták őket
-       templomgazdasági rendszert működtettek
o   vagyis a gazdaságot felülről irányította az uralkodó, a lakosoknak mindent be kellett szolgáltatni a palotába és onnan kapták vissza, amire szükségük volt
o   a fontos nyersanyagokat az uralkodó hozta be kereskedelem vagy zsákmányszerző hadjárat formájában
o   az államok között nagy küzdelem zajlott a fontos nyersanyagokért
o   nem volt egységes görög állam, egymással hadakozó kis államok jöttek létre
§  legjelentősebb központról, Mükénéről kapta az egész kultúra a nevét
-       a lineáris B írás
o   a paloták adminisztrációjának rögzítése céljából alakult ki
o   gazdasági feljegyzések, leltárok
-       a társadalom
o   az állam élén a király állt
o   a katonai arisztokrácia (vagyis a vezető réteg) elsősorban katonáskodással foglalkozott
§  ebben a korban zajló zsákmányszerző hadjárat volt a trójai háború is
o   a társadalom nagyobb részét a közrendű szabadok adták
o   szűk volt a rabszolgák rétege
-       a mükénéi kultúra legismertebb emlékei
o   az Oroszlános-kapu Mükénében
o   az Agamemnón-maszk – arany halotti királyi maszk

A bukás:

-       több elmélet is van a mükénéi kultúra bukásáról
o   a dór vándorlás
§  a régészeti leletek nem támasztották alá ezt az elméletet
§  a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponnészoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
o   a Santorini vulkán kitörése
§  de a paloták nem egyszerre pusztultak el és olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól
o   a tengeri népek vándorlása
§  ez a legvalószínűbb elmélet
§  sok, különböző nép alkotja, melyek a Földközi-tengeren jelentek meg ebben az időben
§  kalóztevékenységük miatt a paloták nem tudták beszerezni a fontos nyersanyagokat és egymás elleni harcaikban őrlődtek fel


Homérosz eposzai

-       a mükénéi civilizáció korszakáról mesél nekünk a világirodalom két, talán leghíresebb ókori műve
-       két eposzról van szó, melyeket Homérosz, ókori görög szerző írt
o   a két mű eposz, vagyis egyfajta versbe szedett, hosszú, elbeszélő költemény
o   nem biztos, hogy Homérosz a szerző, ezek inkább szájhagyomány útján terjedő történetek voltak, amit mondjuk tábortűz körül énekelhették, rappelhették egymásnak
o   pár évszázaddal a mükénéi kor bukása után írták le ezeket először, egységes történetbe fűzve

-       Iliász: a trójai háborúról szól
o   az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által
o   a történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak
o   a megoldás: a trójai faló, amit Odüsszeusz talál ki
o   a történelmi tények
§  a 13. században lehetett a hadjárat, egy a mükénéi kor zsákmányszerző hadjáratai közül
-       Odüsszeia: a trójai háború görög hősének kalandos bolyongása hazafelé
o   a küklopsz legyőzése, az alvilágba való leszállás, kalandjai Kirké és Kalüpszó nimfáknál, illetve Alkinoósz királynál és lányánál Nauszikaánál
o   a történelmi tények
§  a korabeli hajózási útvonalakat mutathatta be a mű

Heinrich Schliemann és Trója feltárása

-       Schliemann felfedezése
o   Trójáról sokáig azt hitték, hogy csak Homérosz legendás eposzaiban létezett, csak egy kitalált város
o   egy német kisfiú, bizonyos Heinrich Schliemann kiskorában nagyon szerette a két művet és biztos volt benne, hogy Trója és a háború valóban létezett
o   a régészet izgalmas története, hogy Schliemann felnőttként, saját vagyonát feláldozva régészeti expedíciót indított Kis-Ázsiába és megtalálta Trója romjait
§  korábban kereskedő volt és 36 évesen döntött arról, hogy felhagy szakmájával
-       Trója feltárása
o   1871-ben hét egymás alatt fekvő település maradványaira bukkant
o   ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok Kr. e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt
o   Trójában kilenc település épült egymás fölé, Schliemann az alulról másodikban kutatott, ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának
-       megítélése vitatott a régészek között
o   Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott
§  laikus, szakszerűtlen régész volt: lerombolt épületeket, falakat, bástyákat


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk