8. osztály_A koreai háború
o
szovjet pártfőtitkárok a korszakban
§ Sztálin
– 1953-ban halt meg, halála után enyhül a személyi kultusz, a rendszer kritikát
fogalmazott meg Sztálinnal szemben
§ Hruscsov
– enyhülés jellemzi az ő időszakát
§ Brezsnyev
– közel 20 éven keresztül állt a Szovjetunió élén, híres volt az oroszokra
jellemző csókokról: a kommunista országok vezetőivel való találkozásairól
néztünk képeket
o
a legismertebb kommunista diktátorok
Európából:
§ Enver
Hodzsa – a magán világhatalomnak képzelő Albánia diktátora, bunkerekkel
építette tele az országot egy atomtámadástól félve
§ Nicolae
Ceausescu – Románia diktátora
§ Erich
Honecker – az NDK diktátora
o
Jugoszlávia speciális helyzete
§ Jugoszláviát
nem a szovjet hadsereg szabadította fel a náci uralom alól, hanem saját
partizánjai
§ a
partizánok vezetője, a kommunista Tito alakított ki diktatúrát, mely nem függött
Sztálintól
Koreai háború
-
a koreai háború volt a hidegháború
első fegyveres konfliktusa
-
Korea
története
o
1945-ig
félfeudális, gyarmati agrárország volt
o
Japán
kapitulációja felkészületlenül érte az államot
-
a konfliktus előzménye
o a második világháborúban az északi részét a szovjet, a
délit az amerikai hadsereg szabadította fel: a Koreai-félszigeten
a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg
fogadja a japán
csapatok kapitulációját
o 1945 augusztusában a Vörös Hadsereg, szeptemberben pedig az USA
csapatai bevonultak Koreába
o két
megszállási övezet jött létre
§ a
38. foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát
kommunista
rezsimet juttattak hatalomra Kim Ir Szen vezetésével
§ az
amerikai övezetben Li Szin Man kezdett kiépíteni amerikabarát autokratikus
rendszert
o 1948-ban
jött létre a két övezetben az északi KNDK és a déli KK, de mindkettő magát
tartotta Korea legitim képviselőjének
-
a háború előzményei
o az
amerikai csapatok nagy része 1949-re elhagyta Dél-Koreát
§ ekkor
a KK-t csak a saját hadserege védte, amely akkoriban gyenge és tapasztalatlan
volt
o a
KNDK hadserege erősebb volt, s Kim Ir Szen számított a szovjet és kínai
támogatásra is
§ Kim
Ir Szennek azonban nem sikerült rávennie Sztálint
arra, hogy a Vörös Hadsereg is részt vegyen Korea egyesítésében
§ fegyveres
segítség helyett a szovjetek haditechnikával, szakértőkkel és a csapatok
kiképzésével működtek közre a küzdelemben
-
a háború
o 1950. június 25-én
Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen
§ csaknem
az egész félszigetet elfoglalta, Szöullal,
a déli fővárossal együtt
o az
ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai
határozati javaslatot a szabad világ védelmére
§ a
szavazásnál Jugoszlávia tartózkodott, a Szovjetunió pedig
abban az időben bojkottálta
a BT üléseit
§ ekkor
még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott
BT-határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a Szovjetunió
távolléte ellenére
o az
így felállított ENSZ haderő 90%-át az USA adta
§ 1950.
június 27-én
Truman
elnök utasította az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson
segítséget Dél-Koreának
·
az USA mellett - kisebb mértékben - még Ausztrália
és a Fülöp-szigetek is részt vett a felállításában
·
összesen 16 ország támogatta a támadást, köztük
44 fővel Luxemburg is
§ 1950-ben
visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták
Szöult, és bevették Phenjant
o 1950
októberében Kína is belépett a háborúba (kb. 300 000 katona)
§ az
ok: Douglas MacArthur csapatai megpróbáltak átkelni
a Jalu folyón
§
MacArthur
bombázni akarta a mandzsúriai iparvidéket is, ami Kínában található és jó
eséllyel a SZU nyílt hadbalépésére és világháborúhoz vezetett volna, Truman ezt
nem engedélyezte
§ az
amerikai katonák éheztek és rossz ruházattal voltak ellátva, sok fegyverük
befagyott, ezért nem tudták a kínai támadást feltartóztatni
§ 1950
decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig
Szöult
-
1951 márciusában azonban az amerikai-dél-koreai
hadsereg visszavette Szöult, s jelentősen visszanyomta az eddigi frontvonalat
o végül
1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál –
megmerevedtek
-
fegyverszünet
o 1953. július 27-én
Panmindzsonban a felek tűzszünetet kötöttek, amely a határvonalat újra a 38.
szélességi foknál rögzítette
o
ezt
az ENSZ csapatok és az észak-koreai és kínai csapatok kötik
o békét
a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek, talán idén
-
eredmény
o a
háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió
koreai meghalt, Kína kb. 1 millió embert veszített
Megjegyzések
Megjegyzés küldése