8. osztály_A koreai háború


o   szovjet pártfőtitkárok a korszakban
§  Sztálin – 1953-ban halt meg, halála után enyhül a személyi kultusz, a rendszer kritikát fogalmazott meg Sztálinnal szemben
§  Hruscsov – enyhülés jellemzi az ő időszakát
§  Brezsnyev – közel 20 éven keresztül állt a Szovjetunió élén, híres volt az oroszokra jellemző csókokról: a kommunista országok vezetőivel való találkozásairól néztünk képeket
o   a legismertebb kommunista diktátorok Európából:
§  Enver Hodzsa – a magán világhatalomnak képzelő Albánia diktátora, bunkerekkel építette tele az országot egy atomtámadástól félve
§  Nicolae Ceausescu – Románia diktátora
§  Erich Honecker – az NDK diktátora
o   Jugoszlávia speciális helyzete
§  Jugoszláviát nem a szovjet hadsereg szabadította fel a náci uralom alól, hanem saját partizánjai
§  a partizánok vezetője, a kommunista Tito alakított ki diktatúrát, mely nem függött Sztálintól




Koreai háború

-          a koreai háború volt a hidegháború első fegyveres konfliktusa
-          Korea története
o   1945-ig félfeudális, gyarmati agrárország volt
o   Japán kapitulációja felkészületlenül érte az államot
-          a konfliktus előzménye
o   a második világháborúban az északi részét a szovjet, a délit az amerikai hadsereg szabadította fel: a Koreai-félszigeten a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogadja a japán csapatok kapitulációját
o   1945 augusztusában a Vörös Hadsereg, szeptemberben pedig az USA csapatai bevonultak Koreába
o   két megszállási övezet jött létre
§  a 38. foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát kommunista rezsimet juttattak hatalomra Kim Ir Szen vezetésével
§  az amerikai övezetben Li Szin Man kezdett kiépíteni amerikabarát autokratikus rendszert
o   1948-ban jött létre a két övezetben az északi KNDK és a déli KK, de mindkettő magát tartotta Korea legitim képviselőjének
-          a háború előzményei
o   az amerikai csapatok nagy része 1949-re elhagyta Dél-Koreát
§  ekkor a KK-t csak a saját hadserege védte, amely akkoriban gyenge és tapasztalatlan volt
o   a KNDK hadserege erősebb volt, s Kim Ir Szen számított a szovjet és kínai támogatásra is
§  Kim Ir Szennek azonban nem sikerült rávennie Sztálint arra, hogy a Vörös Hadsereg is részt vegyen Korea egyesítésében
§  fegyveres segítség helyett a szovjetek haditechnikával, szakértőkkel és a csapatok kiképzésével működtek közre a küzdelemben
-          a háború
o   1950. június 25-én Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen
§  csaknem az egész félszigetet elfoglalta, Szöullal, a déli fővárossal együtt
o   az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai határozati javaslatot a szabad világ védelmére
§  a szavazásnál Jugoszlávia tartózkodott, a Szovjetunió pedig abban az időben bojkottálta a BT üléseit

§  ekkor még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott BT-határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a Szovjetunió távolléte ellenére
o   az így felállított ENSZ haderő 90%-át az USA adta
§  1950. június 27-én Truman elnök utasította az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson segítséget Dél-Koreának
·         az USA mellett - kisebb mértékben - még Ausztrália és a Fülöp-szigetek is részt vett a felállításában
·         összesen 16 ország támogatta a támadást, köztük 44 fővel Luxemburg is
§  1950-ben visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták Szöult, és bevették Phenjant
o   1950 októberében Kína is belépett a háborúba (kb. 300 000 katona)
§  az ok: Douglas MacArthur csapatai megpróbáltak átkelni a Jalu folyón
§  MacArthur bombázni akarta a mandzsúriai iparvidéket is, ami Kínában található és jó eséllyel a SZU nyílt hadbalépésére és világháborúhoz vezetett volna, Truman ezt nem engedélyezte
§  az amerikai katonák éheztek és rossz ruházattal voltak ellátva, sok fegyverük befagyott, ezért nem tudták a kínai támadást feltartóztatni
§  1950 decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig Szöult
-          1951 márciusában azonban az amerikai-dél-koreai hadsereg visszavette Szöult, s jelentősen visszanyomta az eddigi frontvonalat
o   végül 1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál – megmerevedtek
-          fegyverszünet
o   1953. július 27-én Panmindzsonban a felek tűzszünetet kötöttek, amely a határvonalat újra a 38. szélességi foknál rögzítette
o   ezt az ENSZ csapatok és az észak-koreai és kínai csapatok kötik
o   békét a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek, talán idén
-          eredmény
o   a háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió koreai meghalt, Kína kb. 1 millió embert veszített

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok