6. osztály_órai jegyzet_Luxemburgi Zsigmond

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

A trón megszerzése:

-       Lajos utódlásának kérdése

o   Lajosnak nincs fia, ellenben volt két, a felnőttkort megélő lánya (összesen négy lánya volt)

o   Mária 1371-ben született, Hedvig 1374-ban

o   Hedvig Lengyelország, Mária Magyarország királya lett

§  Mária ugyanis nem akart Lengyelországban élni

§  Hedvig Lengyelország egyik legnépszerűbb történelmi személye

·       sok pénzt áldozott saját vagyonából az egyháznak, a krakkói egyetemnek

·       szerény életet élt

·       25 évesen első gyermekének szülésekor halt meg

·       a Wawelbe temették, 1997-ben szentté avatták

-       Mária királynő

o   Máriát fiúsították és megkoronázták, de helyette, mivel 12 éves volt anyja, Erzsébet uralkodott

o   a korban mindenki tudta, hogy Mária királysága csak átmeneti állapot

§  a királynak sok joga, de kötelességei is voltak, például, hogy a sereget ő vezeti a csatában

o   trónviszály alakult ki

§  Erzsébet anyakirályné és a bárók is mást akartak utódnak

·       Erzsébet királynét meg is gyilkolták a zavaros időkben

§  az uralkodó végül Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lett

·       a Luxemburgi család német fejedelmi család volt, a cseh uralkodót is ők adták

·       Mária nem veszítette el a királyi címet, 1395-ben egy lovasbalesetben bekövetkezett haláláig hivatalosan együtt uralkodott férjével

§  Zsigmondnak nagy birtokokkal és méltóságokkal kellett az őt támogató báróknak viszonozni tettüket

·       a király birtokok száma a felére csökkent

Az első veszély: az Oszmán-Török Birodalom terjeszkedése

-       uralkodásának elejét a lázadó bárók és a török ellenes küzdelem kötötte le

-       az Oszmán-török Birodalom

o   az iszlám vallású törökök a 13. században formálódnak birodalommá Ázsiában

o   a birodalom alapítójáról, Oszmánról kapta a nevét

o   pár évtized alatt hatalmas területet foglaltak el: Kis-Ázsiát, Perzsia egykori területét, Egyiptomot, majd átkeltek Európába és Szerbiát hódoltatták

o   1389-ben Rigómezőnél egy nagy egyesült szláv sereget győztek le

o   Zsigmond pápai segítséggel nagy keresztes sereget gyűjtött ellenük, de 1396-ban Nikápolynál súlyos vereséget szenvedett

o   az uralkodó, a nemesek és egész Európa ekkor érzékelte, hogy komoly kihívás előtt áll

-       Zsigmond törökellenes politikája

o   a telekkatonaság megszervezése, 1397

§  kötelezte a birtokosokat, hogy 20 jobbágytelek után egy lovas íjászt állítsanak ki

o   az ütközőállamok politikája

§  egy ütközőállamokból álló gyűrűt kívánt létrehozni Magyarország körül

·       a környező, Magyarországnál kisebb államokat erős gazdasági és politikai függésbe kívánta hozni Magyarországtól

·       ha a török támad, ezek az államok védelmi vonalat jelentenek, ha Zsigmond vezet hadjáratot átengedik őt országuk területén, csatlakoznak hozzá, a sereg ellátását biztosítják

§  Mely államok lehettek ezek?

·       Bosznia, Szerbia, a két román fejedelemség (Havasalföld és Moldva)

§  az 1410-es évek végére romlott az ország külpolitikai helyzete

·       a megerősödő török birodalom támadásai alatta a védőgyűrű hamar összeomlott

§  Zsigmond felismerte, hogy az országnak passzív védelemre kell berendezkednie

o   a végvári rendszer kiépítése

§  a végvárak az ország határánál található, a török elleni védelemre megszervezett várakat jelentik

§  az 1420-as években megkezdődött a végvári rendszer kiépítése – a várak a 16. század elejéig sikeresen védték meg az országot

§  kulcspozícióba került Nándorfehérvár

Zsigmond belpolitikája

-       uralkodása kezdetén: nincs nagy hatalma

o   Miért?

§  mert trónviszályok közt került hatalomra

§  sok birtokot, méltóságot kellett kínálnia a báróknak, hogy elég nagy legyen a támogatottsága

o   egy jó példa: Siklóson börtönben tartották az ellene felkelő bárók

§  Zsigmond büntetlenséget ígért, az idegen tanácsadók leváltását és mivel új királyt nem találtak szabadon engedték

§  Zsigmond 1403-ra megerősödve került ki a küzdelemből az őt fogva tartó Garait nádorrá nevezték ki

§  minden úgy ment tovább, mintha a 4 hónapos rabság nem is lett volna

-       a Szent György Sárkányrend

o   a lovagrendbe a király és a legfőbb bárók léptek be

o   lényegében egy szoros szövetség volt a legbefolyásosabb emberekből

o   a ruhájukon hordott jelképről kapta a „Sárkányos rend” nevet

o   a rend tagjai irányították Magyarországot, ha Zsigmond külföldön tartózkodott

Külpolitikája:

-       célja: a német-római császári cím megszerzése

o   már apja álma is ez volt

o   a középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség

o   a Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt

o   a császári cím nem öröklődött, hanem a császárt a választófejedelmek választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre

o   magyar királyi címe után, cseh, majd német király is lett

o   végül 1433-ban választották császárrá

-       az európai történelemnek is nagy alakja

o   ő vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot

§  a zsinat egyházi gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak az egyházban, dönteni kell bizonyos kérdésekben

o   a konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt

§  több száz érsek, püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette ezt le

o   a két fő kérdése a zsinatnak

§  egyszerre három pápa is volt

·       mindkettőnek komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi Avignonban székelt

·       Zsigmond végül lemondatta őket és egy új pápát választott

§  Jan Hus tanai

·       a prágai tanár Jan Hus az egyház sok alapelvét támadta

o   a gazdag egyház ellen lépnek fel

o   fellépnek a latin kizárólagos használata ellen

§  a középkorban a hívek nem tudtak olvasni és a papok is az általuk ismeretlen latin nyelven prédikáltak

§  ez a híveket kizárta az istenélményből: mindent a papok közvetítésével tudtak megtenni

§  Huszék a cseh nyelven történő prédikációért szálltak síkra és cseh nyelvre fordították a Bibliát is

o   az áldozásnál a hívek csak ostyát kaptak, a papok bort is

§  ez Krisztus testét és vérét szimbolizálta

§  Huszék követelték a két szín alatti áldozást, vagyis hogy a hívő is részesüljön Krisztus véréből

§  a helyzet azt is kifejezte, hogy a papok magasabb rendűek a híveknél

·       sok követője volt, az egyháznak döntenie kellett, hogy változásokat hoz, vagy Husz nézeteit eretneknek nyilvánítja

·       hiába ígértek Husznak szabad elvonulást, tanai eretnekké nyilvánítása után máglyán elégették

-       Zsigmond megítélése

o   a hatalmas Luxemburg-örökségből csak a brandenburgi őrgrófságot örökölte, de tehetséges politikusi volta miatt Európa egyik legjelentősebb uralkodója lett

Budai Nagy Antal felkelése 1437-ben:

-       az 50 évig uralkodó Zsigmond életének utolsó évében egy erdélyi parasztfelkelés tört ki

-       okai

o   Lépes György püspök a három éve nem szedett tizedet követelte a korábbi, jó minőségű pénzben

o   emellett a huszita tanok is jelentős hatással voltak a felkelőkre

o   a nemesek pedig akadályozták a parasztok szabad költözését, ami alapvető joguk volt

o   magyar és román jobbágyok, kisnemesek és városi polgárok vettek részt benne

o   vezetője a kisnemes Budai Nagy Antal volt

-       a felkelés

o   a parasztok nemeseket és egyháziakat gyilkoltak meg

o   a kolozsmonostori egyezményben követeléseik teljesítését csikarták ki a nemesektől

§  nem akadályozhatják szabad költözésüket

§  a tizedfizetést rendezték

§  a kilencedet eltörölték

§  a robotot egy napra csökkentették

§  évente paraszti gyűlést terveztek

o   a nemesség azonban tovább szerveződött

o   Erdély három rendi nemzete szövetséget kötött egymással

§  ez a kápolnai unió

·       a magyar nemesség

·       a szász városok előkelői

·       a székelyek vezetői

§  a jobbágyok, a török és az alkotmányt be nem tartó uralkodóval szemben

o   a nemesek végül leverték a felkelést

§  a felkelés vezetőit kivégezték