5. osztály_órai jegyzet_A piramisok és a múmiák


A piramisok

-          kezdetben homokgödrökbe temették a halottaikat az egyiptomiak
o   ez tökéletes körülmény a természetes mumifikálódáshoz, hiszen a testet nem éri víz
o   a probléma ezzel: a homok kifújhatja, könnyen kihantolhatja a sírt
-          masztabák
o   a problémát az egyiptomiak úgy oldották meg, hogy egy építményt tettek a gödör fölé, ezt masztabának hívjuk
-          Dzsószer lépcsős piramisa
o   6 masztaba van egymásra rakva
-          a gízai piramisok
o   a klasszikus piramis forma kialakulása
o   Kheopsz piramisa a legmagasabb
o   Miért építették a piramisokat?
§  a célja világos: a fáraó sírjának épült
§  nem templom: a templom az imádkozás, imádás helye, a sír a temetkezésé
o   Hogyan építették a piramisokat?
§  a köveket helyből hozták, többségüket nem kellett szállítani
§  valószínűleg egy nagy rámpát építettek és ezt a végén elbontották
§  kötőanyagot nem alkalmaztak az építéshez
o   Kik építették a piramisokat?
§  a közrendű szabadok építették, nem rabszolgák

Mumifikálás

-          a balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével
-          ezután a testet bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik
-          először is kiszedik az agy egy részét az orron át
-          aztán eltávolítják a belső szerveket, a szívet kivéve
-          az előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket isteneket ábrázoló edényekbe, „kanópuszokba” zárták
-          negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi
-          a testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen
-          ezután a holttestet és fából készült ember alakú koporsóba helyezik
-          majd a sírkamrában függőlegesen felállítják és mint igen nagy értéket őrzik"

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk