7. osztály_órai jegyzet_Az áprilisi törvények

o   a Nemzeti Múzeum előtt tartottak tömegrendezvényt

§  felolvasták a 12 pontot

§  a legenda szerint Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, de valójában az nem itt történt

o   Budára a Helytartótanács épületébe mentek

§  a Helytartótanács minden követelésüket elfogadta

o   a budai várbörtönhöz mentek

§  kiszabadították Táncsics Mihályt, akit politikai fogolyként őriztek itt

§  ő a jobbágyság első szószólója volt

§  1846-ban, Lipcsében adta ki azt a könyvét, ami miatt börtönbe vetették

·         ebben a jobbágyság teljes jogegyenlőségéért szállít síkra

§  röpiratokban követelte a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást

o   este a Nemzeti Színházban volt díszelőadás

§  Katona József Bánk bánját játszották

§  Miért ezt?

·         egy magyar drámaíró, magyar nyelvű, magyar történelmi hősökről szóló drámája

-          összefoglalva: a bécsi forradalom után Pesten, vér nélkül veszi át a fiatal értelmiségi csoport vezetésével az ellenzék a város irányítását

A pozsonyi felirati küldöttség

-          március 15-én indult útnak Kossuth és csapata Pozsonyból Bécsbe, hogy elfogadtassa a felirati javaslatot

-          a bécsi forradalom hatására az uralkodó mindent aláírt és az addigi kormányszékeket megszüntetve magyar kormányt nevezett ki

-          az új kormány

o   vezetője Batthyány Lajos gróf lett

o   Széchenyi a közlekedésügyi, Deák az igazságügyi minisztériumot kapta, Kossuth pénzügyminiszter lett

Az áprilisi törvények

-          az új kormány gőzerővel munkához látott, hogy a reformköveteléseket törvénybe foglalja

-          a törvényeket az uralkodó április 11-én szentesítette, ezért áprilisi törvényeknek nevezzük

-          ez az igazi győzelme a forradalomnak, sokáig nem is március 15-e volt az ünnep, hanem április 11-e

-          a törvények

o   az új magyar államszervezet

§  a törvényeket az országgyűlés hozta

·         évente, Pesten ülésezett

§  megmaradt a felsőtábla

§  az alsótábla

·         már nem a rendek, vagyis a nemesek, a polgárok és az egyháziak kaptak helyet

·         népképviseleti országgyűlés jött létre, vagyis az ország lakossága származástól függetlenül küldött megyénként képviselőket

o   377 választókörzetet alakítottak ki, ezek választották a képviselőket

o   3 évente választottak volna újra

·         azonban itt is volt korlátozás: nem szavazhattak a nők, a 20 éven alattiak és egy vagyoni határt is húztak, így a legszegényebbek sem

o   a legalább 100 forint éves jövedelemmel rendelkezők szavazhattak

·         Magyarország lakosságának 8%-a volt választó, ami a korabeli európai államok között viszonylag magasnak mutatkozik

o   korábban, amikor a nemesek küldtek képviselőket az ország lakosságának 1,6%-a szavazhatott

o   ma kb. Magyarország lakosságának 80%-a választhat

§  a végrehajtást a kormány intézte

·         a Magyar Kancellária, a Magyar Kamara és a Helytartótanács megszűnt

§  a király szerepe erősen korlátozódott

·         csak úgy hozhatott rendeletet, ha abba a kormány is beleegyezett

o   jobbágyfelszabadítás

§  a földesurakat az állam fogja kártalanítani

§  egy probléma akadt: a zsellérek

·         a zsellérek föld nélküli jobbágyok voltak, így az ő helyzetük nem változott

·         ők azt akarták, hogy a nemesi birtokokból földet osszanak nekik és ezért földfoglaló mozgalmakat indítottak

·         ezeket a Batthyány-kormánynak le kellett vernie

o   közteherviselés

o   a cenzúra eltörlése

o   az ősiség törvényének eltörlése

o   a nemzetőrség felállítása

o   unió Erdéllyel

A magyar hadsereg felállítása

-          Milyen követelése volt a márciusi ifjaknak a hadsereggel kapcsolatban?

o   hogy a magyar katonák térjenek haza

o   ebbe az uralkodó nem egyezett bele

-          a Barthány-kormány így önálló magyar hadsereg felállítását kezdte meg

o   az országgyűlés Kossuth kérésére megszavazott 200 000 újonc katona felállításához szükséges pénzösszeget (ez 42 millió forint volt)