7. osztály_órai jegyzet_A szabadságharc és a megtorlás

-          a szabadságharc kezdete

o   Jellacic támadása

§  Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával

§  a honvédseregek szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette

·         a magyar seregek főleg újoncokból álltak

§  Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt

§  mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant

·         Mi lehetett a probléma számukra?

o   eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére

·         végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án

o   Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg

§  a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte

·         a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt

·         sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben

·         a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal

·         a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen

·         a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt

o   változások a birodalomban

§  a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár

·         az új császár nem koronáztatta meg magát magyar királlyá

o   azért, mert így nem kötötte őt az áprilisi törvényekre tett eskü

§  a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen

·         a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött

·         a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta

o   a kápolnai csatavesztés

§  az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak

§  Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére

·         ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni

·         Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát

o   kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt

§  a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon

·         Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává

o   Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt

o   rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott

§  az 1849. február 26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget

§  két következménye volt

·         az olmützi alkotmány

o   ez semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba

o   azért Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói udvar ebbe a városba költözött Bécsből

·         a magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett

o   a magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el

§  Bem József (becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült felszabadítani a császáriak alól

§  a tavaszi hadjárat

·         Görgey pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket

·         a fő cél a császári haderő bekerítése volt

·         Görgey folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat

o   a leghíresebbeket Tápióbicskénél és Isaszegnél

o   bevette Buda várát is

·         a császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült

§  Magyarország területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került

§  a Függetlenségi Nyilatkozat

·         Kossuthék az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak

·         a magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék

·         a függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta

o   az állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth álláspontja győzött

o   a nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki

·         a Nyilatkozat tartalma

o   Magyarországot független államnak nyilvánították

o   kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

o   a királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak

§  amíg nincs király, kormányzó vezeti az országot

§  Kossuthot választották kormányzóvá

o   új kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan vezette

·         a függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak

o   ez nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a független Magyarországot

o   a szabadságharc bukása

§  Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I. Miklós cártól

·         Mi volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?

o   a napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában

o   az oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen

§  200 000 orosz katona érkezett Magyarországra

·         az osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak

·         így a szabadságharc lényegében eldőlt

§  Görgeyék próbáltak csatákat vállalni, de maga Görgey is súlyosan megsebesült

·         Temesvárnál a magyar fősereg vereséget szenvedett

§  Kossuth és a kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat

§  Görgey augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert

·         Vajon miért az oroszok előtt?

o   hogy kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot

A megtorlás

-          minden háború, lázadás, szabadságharc után logikus kérdés, hogy a győztes félnek valamilyen büntetést kell adnia a veszteseknek

o  o   kezdetben a kis megtorlás volt a téma Bécsben

§  a magyarok kíméletesen bántak az elfogott császári tisztekkel

§  a magyar konzervatív nemesek is ezt kérték Bécstől

§  a külföldiek is ezt kérték: Miklós cár, Palmerston brit külügyminiszter

o   a magyar fegyverletétellel változott a helyzet, Bécs ekkor már mindent megtehetett, a bosszú és az érzelmek irányítottak

-          a megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok

o   15 éves korától harcolt az osztrák hadseregben

o   részt vett a napóleoni háborúkban is

o   féktelen gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt

o   korán elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani

o   az olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai hiénának”

§  Bresciában a kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó, illetve lemészároló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan megvesszőztette

o   szabadságharc bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett

-          Mi volt a szerepe Ferenc Józsefnek?

o   később a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni

o   az azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi főparancsnoka kegyetlenségével

o   nem véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra

-          a megtorlás menete

o   1850-ig 130 halálos ítéletet hajtottak végre

o   1200-an kerültek börtönbe

o   50 000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe

o   az aradi vértanúk kivégzése

§  1849. október 6-án történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon

§  a szabadságharc 13 tábornokát végezték ki

§  közülük többen nem magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban

§  Haynau először akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az ítéletet

§  Mi a különbség a két kivégzési mód között?

·         akasztani egyszerű bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód

·         a katonákat golyóval végzik ki

o   Batthyány Lajos kivégzése

§  Batthyány kivégzése jogilag teljesen problémás volt – Miért?

·         őt V. Ferdinánd nevezte ki miniszterelnökké

·         a szabadságharc kitörésekor lemondott

§  a kivégzésre Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék az aradi kivégzettekkel együtt

-          Haynau leváltása

o   1850-re már elég volt Bécs szerint az erőszakból

-          Haynau a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája lett

o   tény, hogy Európában is nagy gyűlölettel tekintettek rá

§  Haynaut Londonban megverik egy általa meglátogatott sörgyár munkásai

§  a Budapesti Szemle 1903-as cikke: „Legelőszőr egy zsupp szalmát és egy kötés szénát ejtettek reá a padlásról s a munkástömeg erre nagy lármával megrohanta, megdobálták árpával, mindenféle szeméttel, lim-lommal és kezdték páholni söprűkkel, stb. Mindenfelől ordította a tömeg, hogy *Le a mészárossal*. Haynau és társai erre keresztültörtek a haragos embertömegen s kiszaladtak a gyárból, de vesztökre, mert odakünn már mintegy 500 főnyi nép várt reá, többnyire munkások, kőszénhordók, utczai gyerkőczök és még asszonyok is, kik szitkozódva, káromkodva ütötték-verték, letépték kabátját a hátáról és hosszú sárga bajuszánál fogva hurczolták meg végig az úton. A tábornok eszeveszetten futott, míg végre eljutott egy korcsmához, a melynek nyitott ajtaján át bemenekült a házba, a korcsmárosné nagy ámulatára és itt elrejtőzött egy ágy alatt. Legnagyobb szerencséjére a ház ódon szerkezetű volt sok ajtóval s ezért, midőn a tömeg utána nyomúlt s egymásután föltörte az ajtókat, nem akadtak reá. Meg is ölték volna talán, ha a megrémült korcsmárosné nem küldött volna gyorsfutárt a rendőrökért, a kik aztán kiszabadították s a fölizgatott tömeg átkozódásai közt elvitték.”

o   legendák Haynau halála kapcsán

§  egy fejsérülése utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg

§  1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben – ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét

§  a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele

§  mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel, hason fekve találtak rá

§  fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden valós alapot