6. osztály_órai jegyzet_A közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése

-          először is olyan központokat kellett kialakítani, melyek biztosítják a király hatalmát
o   Mik lehettek ezek a központok? Minek kellett lenni ott?
§  várak, katonaság
§  a vár ellátása
·         minden várhoz tartozott várbirtok
o   ezek elszórtan elhelyezkedő földek voltak
§  a várszervezetet várispánságoknak hívjuk
·         minden várispánsághoz egy vár, és a körülötte fekvő várbirtokok tartoztak
·         ezek nem adtak ki összefüggő területet
·         élén a várispán állt
o   lényegében földesúr az adott királyi várhoz tartozó területen
·         a várbirtokon élő várnép feladata a katonáskodás, békés időben a termelőmunka volt
o   királyi vármegyék létrehozása
§  a várispánságokra épülve jöttek létre
§  a megye határt jelentett: egy vármegye a másik vármegyéig tartott
§  területe tehát összefüggő
·         a területen lévő összes birtokot, egyházit és magánföldesúrit is magába foglalta
o   királyi földek
o   egyházi területek
o   magánföldesúri földek
§  egy vármegyében több vár is állhatott, így több várispánság is lehetett
§  a vármegye központjának vezetője a megyésispán volt
·         ő a saját vára várispánja is volt egy személyben
§  István idején 35-40 vármegye létezhetett
o   a királyi székhely
§  Esztergomból a kereskedő- és zarándokutak kereszteződésében fekvő Fehérvárra helyezte a székhelyét
·         az itt épült bazilikában több ezer hívő elfért
o   1601-ben egy villámcsapás következtében felrobbant az itt őrzött puskapor és elpusztult
·         temetkezés
o   ebbe a templomba temettette el István Imrét, majd maga is ide temetkezett és később még 14 magyar király temetkezési helye lett
o   megvan a római szarkofágból átalakított sír alapja, amibe Istvánt temethették
·         koronázás
o   a királyokat itt is kenték fel uralkodóvá
o   csak az számított a 13. századtól törvényes uralkodónak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával Fehérvárott koronázott meg

§  37 magyar királyt koronáztak meg a templomban


A keresztény egyház kiépítése Magyarországon

-          István kiépítette a keresztény egyházszervezetet Magyarországon
o   létrejött az esztergomi érsekség
§  ez áll a magyar egyházszervezet élén
o   Mi a jelentősége ennek?
§  a püspökségek mindig egy érsekség alá tartoznak
§  ha egy államban nincs érsekség, akikor ennek az államnak az egyháza egy külföldi érsekség alá tartozik
§  a magyar egyház az esztergomi érsekség alapítása előtt a mainzi érsekség alá tartozott
§  az esztergomi érsekség az önálló, Rómától függő magyar egyház létrejöttét jelentette
o   később Kalocsa is érseki rangot kapott
o   püspökségek
§  a 11. században 10 püspökség jött létre
-          az egyházi vagyon kialakítása
o   hogy működni tudjon a kiépített egyházszervezet
§  nagy földadományok
§  tized
§  templomépítés
·         minden 10 falunak közösen egy templomot kellett állítani
-          törvényi szabályozás
o   nehéz volt az új hit elfogadtatása
o   István törvénykönyvében szabályozott sok, az egyház kiépítéséhez fontos dolgot
§  a fent említett templomépítést
§  a böjt megtartását
§  a misén való részvételt
§  a misén tiszteletlenül viselkedők megbüntetését

Trónutódlás

-          Magyarország számára fontos volt, hogy trónviszály nélkül folytatódhasson a keresztény állam kiépítése
-          Ki követhette Istvánt a trónon?
o   a fia
§  a trónörökös Imre herceg azonban1031-ben életét vesztette egy vadkanvadászaton
§  az egykorú krónikák kiváló hadvezérnek és szenvedélyes vadásznak írják le
-          szóba jöhetett még apja testvérének a fia: Vazul
o   István azonban nem merte rábízni az országot, megvakíttatta, fülébe ólmot öntetett és gyermekeit, Andrást, Bélát és Leventét száműzte
-          Orseolo Péter
o   István unokaöccse
o   keresztény szellemben nevelték
o   ekkor már Magyarországon élt
o   végül őt jelöli útódául
-          István 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérvárott temették el

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk