6. osztály_órai jegyzet_A kalandozások


-          Mi volt a célja a kalandozásoknak?
o   zsákmány- , fogolyszerző- és adóbehajtó-hadjáratok, vállalkozások
o   Mit jelent az, hogy adóbehajtó vállalkozás?
§  a magyarok egy idő után a hírükből is meg tudtak élni: egy párszor kifosztott területre a következő évben már úgy érkeztek, hogy az ott élők inkább egy nagy összeget kifizettek a magyaroknak, csak ne dúlják fel területüket
o   Mit raboltak?
§  főleg nemesfémet, luxuscikkeket (textília, selyem, brokát), rabszolgát szereztek
§  a legyőzött ellenséget a magyarok megadóztatták, bizonyos mennyiségű nemesfémet kellett szolgáltatniuk
§  elsősorban monostorokat raboltak ki
-          Miért alakultak ki a hadjáratok?
o   azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a letelepedéssel hogyan változott meg a magyar társadalom megélhetése, bevételei
§  a magyarok kezdetben nomád életmódot folytattak
·         az állattenyésztésnek volt nagy szerepe
o   Hogyan változott meg mindez a Kárpát-medencében, a letelepülés után?
§  az állattenyésztéshez nem voltak meg a nagy legelők
§  az állattenyésztés szerepe lassan csökkent, a földművelésé nőni kezdett
o   a gazdaság tehát kevesebbet termelt, valahogyan ki kellett egészíteni ezt a korábbi szintre: ezért indultak a kalandozások
-          Mikortól vezettek hadjáratokat?
o   a kalandozások az első forrásoktól, 830 körültől már megvoltak, a honfoglalás nem változtatott ezen
-          Mi volt a hadjáratok iránya?
o   nyugati és déli irányban vezettek hadjáratokat
o   az Atlanti-óceánig kalandoztak, Itáliát és a mai Belgiumot is bejárták, de Konstantinápolyt is ostromolták
-          Kik vettek részt a kalandozásokban?
o   a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek
§  Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
·         laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt
o   a katonák a törzsfők fegyveres kíséretének tagjai, tehát lényegében „hivatásos” harcosok voltak
-          Milyen volt a magyarok harcmodora?
o   20 000 fő, mely a nyugatiaknak nagynak számít
o   könnyűlovas haderő
§  a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
§  a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak
o   Mi volt a fő fegyvere a magyaroknak?
§  a reflexíj előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben az, hogy könnyebb volt vele bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak
o   taktikájuk
§  főleg rajtaütések
§  futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
·         ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt
o   Kegyetlenek voltak-e a magyarok?
§   „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”
§  elég sokakat megöltek a források szerint

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_A bányabér

az ország újjászervezése új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor) hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították cserébe katonáskodni kellett pénzügyi reform a nemesfém-bányászat Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben Mit jelent ez? arany és ezüst az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek bányabér kezdetben a bányászat királyi monopólium volt Mit jelent a monopólium szó? csak egy tényező van a piacon vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kell...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pestis és a germán államok

A késő középkor -           pestisjárvány o    Közép-Ázsia, tavakban gazdag vidékén, évszázadokon keresztül lappangott a vadon élő rágcsálók vérében o    1338-ban vagy a szárazság, vagy egy földrengés felborította a természet egyensúlyát o    1347 – eléri Genova Krím-félszigeten található kolóniáját, Kaffát §   a várost ostromló tatárok pestisben elhullt katonáik tetemeit lőtték be katapulttal a városba egyfajta biológiai hadviselésként o    a genovai kereskedelmi utak mentén terjedt el először o    a betegség fő terjesztői a zarándoklatok, piacok, csapatmozgások o    1347 és 1351 között végigpusztította egész Nyugat-Európát o    a kór §   a kórokozókat a patkányokon élősködő bolhák szállították §   két féle pestis ·          a búbópestis 60-80, a tüdőpestis 100%-os halálozási rátával járt ...
További információk