6. osztály_A magyarság hitvilága

-          a jurta

o   egy nagy sátorszerű építmény

§  100 kiló, lóháton szállították

o   Hogyan építették fel a jurtát?

§  2-3 óra alatt állították fel, az asszonyok feladata volt

§  először felhúzták a könnyű, fából készült rácsszerkezetet

§  majd ráterítették a nemezből készült ponyvát

·         a nemez jó hőszigetelő, nyáron hűvösen, télen melegebben tartotta a jurtát

o   Hogyan nézett ki belülről a jurta?

§  a jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona

§  bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet

§  a jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el

-          a közösség felépítése:

o   a közösség legkisebb egysége az ún. nagycsalád volt

§  tagjait vérségi kötelék fűzte össze, vagyis egy nagy rokonság élt együtt

§  a közösséget a legidősebb férfi vezette, a közösségnek közös vagyona volt

o   a nagycsaládok együtt ún. nemzetséget alkottak

§  őket is vérségi kapcsolat fűzte össze, számon tartották a közös őstől való származást

§  a nemzetség tagjai főleg a nemzetségen belül házasodtak

o   voltak olyan problémák és kihívások, amiket viszont csak nagyobb emberi közösségek tudtak megoldani, pl: megvédeni a közösséget egy külső támadástól, vagy éppen elfoglalni egy szomszédos legelőt

§  a nagycsaládok ún. törzsekbe tömörültek

§  a törzsekbe így már összesen több ezer, néhány tízezer fő tartozott

§  Kér, Keszi, Tarján, Kürtgyarmat, Jenő, Nyék, Magyar

·         ezek a törzsek egy idő után törzsszövetséggé alakultak és maguk fölé egy fejedelmet választottak (Álmos)

§  a törzsszövetséggé alakulást a monda szerint vérszerződéssel kötötték meg, de említettem, hogy a történészek szerint ez legenda és valójában nem így történt, nézzük, hogy miért gondolják ezt!

·         Anonymus írja le

·         a hét magyar vezér karjukból egy kupába csorgatták vérüket, majd ittak belőle

·         problémák

o   Anonymus forrását kétségbe lehet venni sok helyen

o   Miért kell a vérrokonoknak ilyen esküt tenni?

o   Anonymus a krónikákból ismerte a szkíták szokásait és ha a magyarok nem is rokonai az indoeurópai szkítáknak valójában, Anonymus szkíta származást hitt, így a magyarokra vonatkoztatta a vérszerződés szokását is

-          hitvilág

o   a központi elem - az életfa

§  az életfa lombja jelenített meg, a látható világot, amelyet a fa törzse jelképezett, és az alvilágot, ahová lenyúltak a fa gyökerei

§  egy mitikus madár többnyire sas formájában jelenik meg, a világfa tetején, illetve ágain tanyázik

§  a honfoglalás kori tárgyak többségén megtalálható az életfa valamilyen stilizált ábrázolása

o   központi jelentősége volt az ősök szellemeinek és a velük való kapcsolattartásnak

§  a világfa a pogány magyaroknál a sámánisztikus vallási felfogás kereteibe illeszkedett, ahol a meghalt ősök szellemei az életfa különböző ágaira költöztek

§  az élők közül csak a táltos mászhatta meg az életfát, és csak ő tudott kapcsolatot tartani az elköltözöttek szellemeivel

o   Kik voltak a sámánok?

§  a magyarság ősvallásának papjai, jelentése tudós, látó

§  természeti erőkkel lépett kapcsolatba, a szellemvilág jóindulatát akarta elnyerni

§  a tevékenységre születni kellett

·         felesleges pluszcsonttal született

·         ez valamilyen testi hibát jelentett, például 6 ujjat

§  legfontosabb eszközük a dob, az álarc (a totemállat utánzására használ)

§  a sámán ezek az eszközök segítségével idézte meg a szellemeket és lehetőségük volt arra is, hogy feljussanak az életfára, ami az égi és földi világot kötötte össze, s így az ősök lelkével is találkozhattak

o   a totemizmnus is erősen tovább élt régi hagyományként

§  a totemállatot a természeti népek a törzs ősének tekintik, s emiatt az kultikus tiszteletnek örvend

§  Mely állat volt a magyarság mitikus őse?

·         a Csodaszarvas

·         Álmos nemzetségének a totemállata a turul volt

o   az Árpádok ősnemzője, Emesét, Álmos feleségét álmában termékenyíti meg a turul és így születik Árpád

o   nehéz beazonosítani, de a kutatók nagy része a kerecsensólyommal azonosítja

o   a tavaszt hozó, az életet teremtő madár a sztyeppei népeknél

o   mezei rágcsálókon él és ha a pásztor látja a sólymokat körözni, akkor tudja hogy ott jó minőségű füves legelőnek kell lennie