5. osztály_órai jegyzet_A beszéd megjelenése

A beszéd kialakulása

-          a fő kérdéseink:

o   Mikor jelenik meg a beszéd az embernél?

o   Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?

o   Tudnak-e az emberszabású majmok beszélni?

-          Miért nehéz megválaszolnunk ezeket a kérdéseket?

o   mert semmilyen régészeti leletünk nem lehet a nyelvvel kapcsolatban, a beszéd nem tud megkövülni, hogy aztán kutatók évezredekkel később kiássák

o   ezáltal a beszéd megjelenése kapcsán sok a bizonytalanság

-          Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?

o   a torok, a száj, a fülre: a tudósok szerint a neandervölgyiekben már megjelennek azok a változások ezekben a szervekben, ami a mai emberre jellemző

-          a kommunikáció nem csak a beszédet jelenti, hiszen a siketek is képesek a bonyolult kommunikációra

o   ez azt jelzi, hogy nem csak a szájra vagy a torokra van szükségünk, ahhoz, hogy úgy beszéljünk, ahogy tudunk, hanem az agyunkra is

o   Vajon a majmok, akik nem tudnak beszélni, tudnának-e úgy kommunikálni, mint az ember?

§  az 1965-ben született Washoe nevű csimpánz 2007-ben halt meg

§  ő volt az alanya Allan Gardner pszichológus kísérletének, amiben arra kereste a választ, hogy meg tudja-e egy csimpánz tanulni az amerikai jelnyelvet, amit a siketek használnak

§  Washoe 5 évesen kezdte tanulni a jeleket és hihetetlen fejlődést produkált: élete végén 300 jelet ismert

§  viszont Washoe mégsem tudott mindent: ugyanis nem tudott egyszerre több jellel kommunikálni, legfeljess 2-3 jelet tudott összeilleszteni

·         tehát lehet, hogy ismerte a bolt, az alma, a menni, a venni, a tegnap szavakat, de nem tudta kifejezni azt a mondatot, hogy „Tegnap elmentem a boltba almát venni.”

·         ezt már egy 2-3 éves gyerek meg tudja csinálni

§  a kísérlet végső eredménye tehát az lett, hogy hiába tudnak sok jelet megtanulni a legokosabb csimpánzok, az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, mert az összetett kommunikációra nem alkalmasak, vagyis mondatokat, nyelvtani elemeket már nem tudnak használni

·         számunkra az a fontos, hogy ezek szerint az emberi agy az evolúció során valamikor megváltozott és kifejlődött az összetettebb kommunikációra való képesség

-          Próbáljuk akkor megvizsgálni az emberelődök agyát!

o   ez nagyon nehéz, ugyanis maradtak fenn koponyadarabok, de az agyak mind lebomlottak, a koponyából pedig az agy szerkezetére nem nagyon lehet következtetni

o   de a tudomány végül mégis talált egy választ, ezt pedig egy 1,9 millió éves „ügyes ember” csontvázat alapján tudta megtenni

§  a koponya bal oldala nagyobb, erősebb volt, mint a majmok koponyájának ez a része

·         ez a mai ember agyának az a része, ami felelős a kommunikációért és a beszédért

o   az, hogy ki tudjuk mondani a mondatokat, egymás után illessztjük a szavakat csak ezzel működik

o   akinek ez a része az agyában sérül, az nem tud rendesen beszélni, ezt a betegséget afáziának hívjuk

·         tehát az „ügyes ember” már nagy valószínűséggel képes lehetett az olyan összetett kommunikációra, mint a ma élő ember