5. osztály_Az ember evolúciója

A “déli majomtól”  a “gondolkodó emberig”

-          az ember evolúciójában, törzsfejlődésében megkülönböztetünk különböző államásokat, amiket külön fajoknak nevezünk

o   a “déli majom” nevű faj az, amelyik egy átmenetet képez a majom és az ember között

o   fontos leszögezni, hogy az ember nem a majomtól származik, hanem közös ősük van, amitől eltérő úton fejlődtek ki az egyes fajok

o   az emberré válás további állomásai:

§  az “ügyes ember”

§  a “felegyenesedett ember”

§  a “Neander-völgyi ember”, mely egy zsákutca

·         ez azt jelenti, hogy nem közvetlen ősünk, hanem azzal egy időben élt, de a Neander-völgyiek kihaltak

§  a “gondolkodó ember”

·         ennek az egyik alfaja vagyunk mi

-          az „ügyes ember“, a „felegyenesedett ember“ vagy a „déli majom“ fajai is mára kihaltak, az órai ábrán látható élőlények közül a csimpánzok és a „gondolkodó ember“ fajai élnek ma is

-          azt néztük meg, hogy az evolúció során mi alakult át az embernél

Változás az agy méretében

-          az agyunk az, ami a leginkább megkülönböztet minket a majmoktól

o   az ember átlagos agytérfogata 1300 cm³

o   a csimpánz agya átlagosan 350 cm³, tehát a harmada az ember agyának

o   de nem csak a méretben, hanem az agy felépítésében, így teljesítményében is jelentős a különbség

A szemöldökeresz eltűnése

-          az erős szemöldökeresz a szem védelmére szolgált

-          Miért változott meg?

o   pontos választ erre a kérdésre sem tudunk adni

o   talán az agy fejlődése miatt változott meg az emberi koponya formája és ekkor ”veszhetett el” az erős szemöldökeresz is

Változás a fogsorban

-          a kiálló szemfogak eltűnése

-          Hol használhatják a főemlősök, emberszabású majmok a kiálló, erős szemfogat?

o   vágásnál

o   harcolásnál

o   a harc mellett fenyegetést is ki lehet fejezni vele

§  ha egy csimpánz rád „mosolyog” az nem boldogságot fejez ki, hanem azt mutatja, hogy képes veled harcolni

-          Miért változhatott ez meg?

o   az ember táplálkozásának átalakulásával

o   mikor az ember már eszközökkel tudott vágni nem volt szüksége az erős szemfogakra

Változás a végtagok arányában

-          azért arányról beszélünk mert az nem lenne helyes kifejezés, hogy az ember karja rövidebb egy csimpánzénál, csak a testükhöz viszonyítva rövidül meg ez az embernél

Változás a testszőrben

-          a majmok testét szőr fedi, ami fokozatosan eltűnt az ember testéről

Változás a kezekben

-          a csimpánzoknak viszonylag rövid a hüvelykujjuk, míg a többi hosszabb, mint az emberé

-          a majmoknak a kapaszkodáshoz és a mászáshoz van szüksége ilyen végtagokra

-          Miben más az emberek keze?

o   az ujjaink rövidebbek, a hüvelykujjunk viszont hosszabb és szemben áll a többi ujjal, így képesek vagyunk megfogni dolgokat

o   e mellett már az „ügyes embernél” felfedezhető az ujjak végén egy kis csont

§  ez a csont ad lehetőséget ara, hogy erőt fejtsünk ki az ujjunkkal

§  ez például hasznos, ha egy kőeszközt akarunk elkészíteni

§  ezt egy majom nem tudja megtenni, közel sem tud akkora erős kifejteni az ujjaival

Változás a magasságban

-          Lucy Afrikából került elő, egy „déli majom” fajhoz tartozó hölgy volt

-          1 méter magas volt, tehát egy 7 éves kislánynak tudjuk elképzelni, de sokkal erősebb, vastagabb

o   Milyen magas egy ma élő nő átlagosan?

§  olyan 165-170 cm

o   Lucy 35 kg lehetett

-          ma is erős különbségek vannak egyes vidékeken élő emberek magasságában

o   egy képet néztünk: pigmeusok egy normális nagyságú ember mellett Közép-Afrikában

-          érdekesség: a ma élő emberek a világ fejlett részein egyre magasabbak és magasabbak

o   ennek oka a táplálkozásban keresendő: még pár száz éve is gyakoriak voltak Európában az éhínségek és az emberek jóval kevesebb húst ettek, mint ma

Két lábon járás

-          egy videót néztünk meg, ami az egyik legérdekesebb őskori lelőhelyet, a tanzániai Laetolit mutatta be

-          a tanzániai lelőhelyen az ősember lábnyoma vésődött kőbe, ami a kutatók számára sok információval szolgáló forrás

-          itt két déli majom fajhoz tartozó egyed megkövesedett lábnyomait tárták fel

-          e mellett az egyes emberelődök és a „déli majom” láb- és medencecsontjainak vizsgálatából lehet megállapítani a két lábon járás megjelenésének idejét

-          a „déli majmok” az első emberelőd faj, amelyik két lábon járt